Pénz, hatalom, LMBTQ
A 2010-es évek elején a baloldali mozgalmak világszerte tüntetéseket szerveztek a világban tapasztalható nagy vagyoni különbségek miatt. Pontosabban jóindulatú szocialisták és gonosz marxisták együtt vonultak a dúsgazdagok és a politikai elit ijesztő összefonódása ellen tüntetve. Aztán a gazdagok gondoltak egyet, a mozgalom élére álltak, ma pedig maguknak osztogatnak különböző elismeréseket, amiért felvették a küzdelmet a szexuális kisebbségek tagjait fenyegető konzervatív csoportokkal szemben.Vajon mely tényezők játszanak nagyobb szerepet abban, hogy egy nagyvállalat működését erkölcsösnek vagy erkölcstelennek ítéljük? Hogy az adott cég LMBTQ-barát? Vagy hogy az előállított termékeinek gyártása során – ellenállva az extraprofit csábításának – mellőzi a rabszolga- vagy gyermekmunkát? Esetleg azt, hogy lemond a súlyosan környezetkárosító eszközök használatáról és gyártásáról?
Mielőtt a kérdés megválaszolására kísérletet tennénk, nézzük meg a Patrióta YouTube-csatornáján nemrég megjelent videót, amely Apáti Bence kalauzolása mellett mutatja be azoknak a nagyvállaltoknak a működését, amelyek a legkülönfélébb emberiességellenes bűncselekmények elkövetésében érintettek a harmadik világ országaiban, miközben otthon a szivárványos érzékenyítés legfőbb mecénásai és cselekvő résztvevői.
Apáti Bence bemutatja, hogyan semlegesítették a dúsgazdagok és a politikai elit törvénytelen együttműködése ellen fellépő Occupy Wall Street mozgalmat, majd álltak az élére a nagyvállalatok, hogy a szélsőbaloldali mozgalmak végül ne az üvöltően mély szociális különbségek ellen, hanem a különböző szexuális kisebbségek jogaiért harcoljanak.
A szélsőbal dühét tehát a családokra, a konzervatív intézményekre irányították a nagyvállalatok helyett.
Ennek a „varázslatnak” köszönhetjük, hogy az olajkitermeléssel és üzemanyag-eladással foglalkozó Shell, illetve a világ műanyaghulladékának jelentős részéért felelős Coca-Cola is megszerezhette a környezetbarát cég elismerést, vagy hogy a Starbucks szintén minden kritika felett állóan etikus vállalkozásként tűnhet fel. Fedhetetlenségüket azok a woke mozgalmak garantálják, amelyeket éppen ők finanszíroznak.
Persze a nagy márkák képviselői csak a nyugati világban képviselik felvilágosult nézeteiket a vásárlók előtt, a BMW vagy Mercedes például a dúsgazdag arab államokban még csak véletlenül sem szivárványos logóval kínálja portékáit.
A Patrióta videójában sok érdekes összefüggésre rávilágítanak, Apáti Bence mesél a BlackRock szerepéről is, amelynek akkora a tőkéje, hogy amennyiben országgá nyilvánítaná magát, úgy a harmadik legnagyobb állam lenne. Nos, ennek a vállalatnak az első embere egy videó szerint arról beszélt, hogy bírja rá a megfelelő viselkedésminta követésére a hozzá kötődő nagyvállalatokat.
Már csak az a kérdés, miféle embereknek tekinthetőek azok, akik a munkásjogok védelmének harcát az utóbbi években lecserélték arra, hogy a gigavállalatok katonáiként a különböző szexuális furcsaságok szabad megélésének jogáért küzdjenek…