Lettország külügyminisztere, Baiba Braže a lapnak adott interjújában felveti a kérdést:

Hirdetés

„meddig mehetünk el?”. „Aktív válaszra van szükség, és nem a szavak, hanem a tettek küldenek üzenetet”.

A cikk emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben történt európai incidensek között szerepelnek drónok megjelenése Lengyelországban és Romániában, GPS-jelek zavarása, valamint a lengyel vasút megrongálása. A Kreml többször is alaptalannak és megalapozatlannak nevezte a szabotázsok előkészítésével kapcsolatos vádakat Európában.

„Összességében Európának és a szövetségnek fel kell tennie magának a kérdést, hogy meddig vagyunk hajlandók elviselni ezt a fajta hibrid háborút… [és] meg kell-e fontolnunk magunknak is a lehetőséget, hogy aktívabban lépjünk fel ebben a területen”

– jegyezte meg Florian Hahn, a német Bundestag képviselője.

Egy névtelen magas rangú katonatiszt a lapnak azt mondta, hogy Európának olyan szövetségesekkel kell együttműködnie, akik jól ismerik Oroszországot, és „meg kell teremtenie az együttműködést az információs háború területén is”. Ugyanakkor a forrás megjegyzi, hogy ebben a helyzetben „az orosz közvélemény… bizonyos mértékben elérhetetlen”.

A NATO védelmi szervezet, és gyanakvással tekint az „offenzív műveletekre, de az aszimmetrikus válaszok fontos részét képezik a tárgyalásoknak” – mondta a lapnak egy névtelen forrás a szövetségből.

„Kétségtelen, hogy több erőfeszítésre van szükség a hibrid műveletek területén”

– mondja egy másik NATO-s forrás.