Fotó: Bendix M / Shutterstock.com
Hirdetés

Az elemzés alapján maximum négy lépésben képes lenne elfoglalni az Egyesült Államok a dán fennhatóság alá tartozó szigetet.

1. Befolyásszerzés és a függetlenség támogatása

A Trump-adminisztráció első lépése a grönlandi függetlenségi mozgalmának felerősítése. Mivel egy önálló Grönland szabadon köthetne alkukat az Egyesült Államokkal, a Politico szerint Washington „orosz mintára végrehajtott befolyásolási kampányokkal” próbálja a függetlenség irányába terelni a közvéleményt.

Felix Kartte digitálpolitikai szakértő (digital policy expert) szerint a taktika része az internetes álhírek terjesztése és a helyi politikai szereplők megnyerése, hogy a függetlenség iránti vágy a valóságosnál is nagyobbnak tűnjön. Bár egy 2025-ös felmérés szerint a grönlandiak 56 százaléka támogatná az elszakadást Dániától, 85 százalékuk határozottan elutasítja, hogy az Egyesült Államok részévé váljon a sziget.

2. Egy visszautasíthatatlan ajánlat

Mivel a teljes annektálás ötlete népszerűtlen, az amerikai stratégák egy úgynevezett Szabad Társulási Szerződést (COFA) javasolhatnak. Eszerint a Mikronéziában vagy Palauban már működő modell szerint Grönland független maradhatna, de az Egyesült Államok biztosítaná a védelmét és a kereskedelmi szolgáltatásokat, cserébe a korlátlan katonai jelenlétért.

Kuno Fencker grönlandi ellenzéki politikus szerint ez vonzóbb lehet, mint a dán fennhatóság, Thomas Crosbie, a Dán Királyi Védelmi Akadémia professzora viszont arra figyelmeztet, hogy Donald Trump kíméletlen alkustílusa alapján Grönland valószínűleg rosszul járna egy ilyen egyezséggel.

3. Európa megnyerése az ukrán kártyával

Európa és Dánia természetesen nem akarja elveszíteni Grönlandot, ám Donald Trumpnak van egy aduásza: Ukrajna.

Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a Politicónak azt mondta, Washington felajánlhatja, hogy érdemi biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a háború lezárásakor, cserébe azért, ha Európa beleegyezik az amerikai befolyás növelésébe Grönlandon. Ez egy keserű alku lenne, de sokak szerint még mindig jobb, mint szembemenni egy potenciálisan bosszúra szomjazó amerikai elnökkel.

4. Katonai invázió

Ha a diplomácia csődöt mond, a katonai megszállás sem kizárt. Thomas Crosbie szerint Donald Trump a Vlagyimir Putyin által alkalmazott „kész tények” (fait accompli) stratégiáját követve egyszerűen csapatokat küldhetne a szigetre. Mivel Grönlandnak nincs saját hadserege, a dán jelenlét pedig elenyésző, Lin Mortensgaard, a Dán Nemzetközi Tudományok Intézetének kutatója szerint az amerikai különleges erők akár fél óra alatt ellenőrzésük alá vonhatnák a fővárost, Nuukot.

Romain Chuffart, az Arctic Institute vezetője szerint egy ilyen lépésnek nincs nemzetközi jogalapja, és gyakorlatilag a NATO halálát jelentené. Ben Hodges tábornok, az amerikai erők korábbi európai parancsnoka hozzátette, hogy egy invázió esetén az Egyesült Államok elveszítené szövetségesei bizalmát, ami súlyos biztonsági kockázatot jelentene Washington számára is.