A cseh korrupcióellenes rendőrség a június 13-át követő napokban három különböző ügyben összesen nyolc magas rangú politikust tartóztatott le. Igazi „nagyvadak” kerültek rács mögé, úgy mint a miniszterelnök kabinetfőnöke, Jana Nagyová, Ondrej Páleník, a katonai hírszerzés volt vezetője, Jan Pohunek hírszerző, Petr Tluchor, a kormányzó Polgári Demokratikus Párt korábbi képviselőházi frakcióvezetője, Ivan Fuksa volt mezőgazdasági miniszter és Roman Bocek volt mezőgazdasági miniszterhelyettes.

Kilencedikként pár nappal később őrizetbe vették Marek Snajdr volt parlamenti képviselőt is. A vádlottak közül egyedül Milan Kovandát, a katonai hírszerzés főnökét nem helyezték vizsgálati fogságba, így ő szabadlábon védekezhet.

A razziák és házkutatások során összesen 150 millió korona (1,6 milliárd forint) készpénzt és legalább harminc kilónyi aranyat foglaltak le. A hatóságok szerint az akciókat tizennyolc hónapnyi nyomozómunka előzte meg. A három ügyben a vádak megalapozottak.

A három, egyébként teljesen különálló ügy között egyedül Jana Nagyová személye a kapocs, aki valamilyen módon az összes botrányban érintett. A miniszterelnök ambiciózus kabinetfőnöke korábban is szálka volt sokak szemében. Az egykori könyvelőnő komolyabb közszolgálati háttér nélkül került Necas hivatalának élére 2012-ben. Ebben az évben komoly botrányt kavart, hogy Nagyová több hónapon át mintegy 200-250 ezer korona (2,2-3 millió forint) havi prémiumot kapott a kormányfőtől, aki döntését Nagyová kiváló munkájával magyarázta.

Ezzel párhuzamosan az ellenzéki sajtóban többször felmerült, hogy a kabinetfőnök és a miniszterelnök egymáshoz fűződő viszonya talán túlmutat a munkakapcsolaton.

Vélhetően ez az affér vezetett az egyik mostani botrányhoz is. Bizonyítékok igazolják, hogy Nagyová a katonai elhárítást bízta meg Radka Necasovának, a kormányfő feleségének megfigyelésével. A rendőrség szerint Nagyová célja ezzel a kormányfő egyébként is küszöbön álló válásának meggyorsítsa volt.

Necas és felesége 25 éves házasságának megromlása hosszú ideje foglalkoztatta a cseh sajtót. A pár éppen a botrány kirobbanása előtti napokban jelentette be hivatalosan is válását. Az ügy kapcsán a titkosszolgálatok korábbi vezetőjét, Ondrej Páleníket, valamint a szabadlábon védekező Milan Kovandát azzal gyanúsítják, hogy a törvénysértő utasításnak megfelelően cselekedtek.

A második ügyben a rendőrség képviselők megvesztegetésével vádolja Nagyovát, valamint Roman Bocek volt agrárminiszter-helyettest. A hatóságok birtokában lévő bizonyítékok szerint Petr Necas miniszterelnök 2012-ben Nagyová és Bocek közvetítésével titkos paktumot kötött három képviselővel. Ez a három képviselő – Petr Tluchor, Ivan Fuksa és Marek Snajdr – ugyanis a kormányzó Polgári Demokratikus Párt színeit viselik, de Necas belső ellenzékét erősítik, és ők voltak a kerékkötői annak, hogy megszavazhassák a kormány takarékossági csomagját. A paktum szerint a három képviselő – lemondásáért cserébe – állami vállalatoknál kapott jól fizető állást, miközben a helyükre ülő újak katonásan megszavazták a takarékossági csomagot.

A harmadik ügyben a rendőrség megalapozott gyanúja szerint fővárosi tisztviselők anyagi juttatásokért cserébe osztottak ki infrastrukturális megbízásokat befolyásos vállalkozó-lobbistáknak, Roman Janouseknek és Kmotri Rittignek. A vádak szerint az ingatlancápák tizenöt olyan jelentős megrendelést szereztek meg, mint a Karlín-Liben városrészek árvízvédelmi beruházásai vagy a Strahov-alagút második szakaszának megépítése.

Az ügy iróniája, hogy az érintett vállalkozókat nem, csakis a korrupció gyanújába keveredett tisztviselőket helyezték vád alá.

A három botrány összességében elegendő volt ahhoz, hogy Petr Necas elveszítse hitelességét és lemondásra kényszerüljön. Ezzel a három jobbközép pártból, a Polgári Demokratikus Pártból (ODS), a TOP 09-ből és a Közügyekből álló koalíciónak könnyen lehet, hogy vége. A két kisebb párt most előremenekül: bejelentették, hogy az eset után nem hajlandóak többet együttműködni a Polgári Demokratikus Párttal, bár lapzártánkkor még kemény egyeztetések folytak egy olyan kormányfőjelölt személyéről, akit mindhárom párt el tudna fogadni, megmentve ezzel a kormánytöbbséget.

Az ügy sok szempontból tanulságos, ugyanis jól jelzi, hogy milyen úgy általában Csehországban a korrupciós ügyek társadalmi megítélése. A konzervatív Lidové Noviny napilap szerint – mely véleményt egy közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége is oszt – Nagyova lehallgatási botránya nem politikai indítékra, hanem „egy szerencsétlen szerelmes emberre vall”.

A felháborodást nem elsősorban a politikus és beosztottjának románca, hanem az okozta, hogy Nagyová, visszaélve hatalmával, magándetektívként használta fel azt az állami szervet, melynek egyébként nincs is alkotmányos felhatalmazása belföldi megfigyeléseket folytatni. Jóval enyhébb a megítélése a zsíros állásokért cserébe székükről lemondó képviselők történetének. A domináns cseh vélekedés szerint tettük aligha értelmezhető korrupciónak, mivel pénzt nem fogadtak el. Az efféle háttéralkuk pedig nemcsak a cseh, de az egész régió politikai kultúrájában gyakoriak. A három ügy közül elsősorban az ingatlanbotrány volt az, amelyik leginkább aláásta a Necas-kormány hitelét.

A korrupciós ügy iróniája, hogy 2010-ben Necas éppen korrupcióellenes retorikájának köszönhetően alakíthatott kormányt. A korábban az ODS alelnöki posztját betöltő Necast a helyi sajtó korábban gyakran csak „pan Cisty”, vagyis a Tiszta úr becenéven illette, amiért politikus társaival ellentétben közel másfél évtizedes karrierje alatt egyetlen korrupciós ügyet sem lehetett a nevéhez kötni.

A kormány második pártja a TOP 09 éppen azért jött létre 2009-ben, hogy friss alternatívát kínáljon a korrupciótól megcsömörlött cseh polgároknak. Kormányzásuk kezdetén úgy tűnt, a koalíció beváltja a hozzá fűzött reményeket. A frissen megalakított korrupcióellenes rendőrség több ügyet felgöngyölített, amelyek miatt nem csupán korábbi ellenzéki politikusok kerültek rács mögé, hanem kormánytagok is lemondásra kényszerültek.

A távozók közt volt például többek közt két védelmi miniszter is, akik több millió koronás jutalmat kaptak osztrák hadiipari vállalatokkal kötött állami szerződések után. Minden igyekezete ellenére Necast számos kritika érte, miszerint a tisztogatás nem teljesen érte el Prágát, ahol az országosnál nagyobb befolyást élveznek bizonyos vállalkozói és lobbicsoportok. A sajátosan közép-európai korrupciós kultúrában azonban ez még védhető lett volna. Necas talán elkerülhette volna vesztét, ha hű a házastársi esküjéhez és nem kerül közelebbi kapcsolatba ambiciózus munkatársával.

Sayfo Omar