Fotó: ShutterStock/Asatur Yesayants
Hirdetés

Nem erősítette meg azt az értesülést, hogy az orosz és az ukrán delegáció közötti újabb tárgyalásra most pénteken kerülhet sor. A két küldöttség legutóbb a héten kedden Isztambulban folytatott személyes megbeszélést.

Az ukrajnai biolaboratóriumok tevékenységét vizsgáló orosz parlamenti bizottság közölte: azon dolgozik, hogy tanúvallomásra hívja meg Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkárt és Joe Biden amerikai elnök fiát, Huntert. Irina Jarovaja, a bizottság társelnöke elmondta, hogy a testület fontolóra vette olyan amerikai tisztségviselők beidézését, akik nyilvános külföldi és orosz források szerint ismeretekkel rendelkeznek az ügyben.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtökön ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő precíziós, levegőből-föld manőverező repülőgépekkel az éjszaka folyamán Dnyipróban, Liszicsanszkban, Csugujevben és Novomoszkivszkben semmisített meg ukrán üzemanyagbázist. Összesen 52 katonai létesítmény pusztult el. A beszámoló értelmében légvédelem eszközei 18 ukrán drónt, köztük egy Bayraktar-TB2 típusút lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 216 légvédelmi rakétarendszert, 341 drónt, 1815 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 195 rakéta-sorozatvetőt, 762 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 1689 különleges katonai járművet veszítettek.

Korábban írtuk

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese azt mondta, hogy lelőttek két helikoptert, amelyet az ostromlott Mariupolban védekező Azov ukrán nacionalista alakulat parancsnokainak kimenekítésére küldtek. Korábban hétfőn hangzott el bejelentés egy, az Azov-vezetők evakuálásra szánt helikopter megsemmisítéséről. Baszurin ismételten fegyverletételre szólított fel.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) csütörtökön közölte, hogy kész közreműködni a mariupoli civilek biztonságos kimenekítésében, amennyiben a szembenálló feleknek sikerül megállapodniuk az evakuálási útvonalakban, valamint a művelet időpontjában és időtartamában. A szervezet Genfben kiadott kommünikéje szerint a művelet, amelyen emberek tízezreinek sorsa múlhat, pénteken megtörténhet.

A Donyecki Népköztársaság területvédelme arról számolt be, hogy az ostromgyűrűbe vont városból csütörtök reggel 615 embert, köztük 114 gyereket sikerült kimenekíteni a Bezimennoje településen lévő ideiglenes szállásra. A tájékoztatás szerint ukrán részről Luhanszkoje településre 20 Grad rakétát lőttek ki.

A Moszkva által ugyancsak függetlennek elismert luhanszki entitás hatóságai azt közölték, hogy a területen a háború kezdete óta 12 civil vesztette életét és 15 sebesült meg. A „népköztársaság” összesen mintegy 7800 belövést kapott, köztük négyet Tocska-U harcászati rakétával és több ezret Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőből. A támadások következtében 326 ház és a polgári infrastruktúra 54 létesítménye semmisült meg.

Putyin elnök csütörtökön aláírta a tavaszi behívásáról szóló rendeletet, amelynek értelében 134 500 18 és 27 fiatalnak kell bevonulnia katonai szolgálatra. Az államfő egyúttal előírta azon sorkatonák és tengerészek leszerelését, akiknek szolgálati ideje lejárt.

Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter ígéretet tett rá, hogy a sorkatonákat nem vezénylik konfliktusövezetbe.

A Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a háború kezdetét követően közzétett első, csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos, amely 12 százalékpontos növekedést jelent februárhoz képest. Az elutasítottsága 15 százalékon áll, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelez.