Putyin: Oroszország kiüti a fogát annak, aki harapni akar belőle

Putyin anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, nehezményezte, hogy vannak, akik nyilvánosan kifogásolják, hogy Szibéria kincseit egyetlen ország birtokolja.

„Furcsa ilyen dolgokat hallani, főleg nyilvánosan, de időnként elhangzanak” – jegyzete meg. „Mindenki belénk akar harapni valahol, vagy valamit kiharapni belőlünk. De tudniuk kell azoknak, akik erre készülnek, hogy kiütjük a fogát mindenkinek, úgy, hogy ne tudjanak harapni. Ez nyilvánvaló. És ennek záloga a fegyveres erőink fejlesztése” – mondta az elnök.

Putyin szerint „határozottan állítható”, hogy Oroszország rendelkezik a világ legkorszerűbb nukleáris feltartóztató erőivel, és megemlítette, hogy az országnak hiperszonikus eszközei is vannak. Az államfő szerint a fegyveres erők fenntartását a költségvetés militarizálása nélkül sikerült elérni.

Azzal érvelt, hogy Oroszország 3116 milliárd rubelt fordít a védelemre, ami 74 rubeles dollárárfolyamon számolva mintegy 42 milliárd dollárt jelent. Ehhez képest az Egyesült Államok legutóbbi katonai büdzséje 770 milliárd dollár volt, de az orosz katonai kiadásokat meghaladják Kína, India, Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, sőt Japán kiadásai is.

A százalékos arányokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Oroszország tavaly GDP-je 3,1 százalékát költötte védelmi célokra, és a kiadásokban csökkenő tendencia tapasztalható, addig a cél az Egyesült Államokban 3,3-3,4, más NATO-országokban 2, Szaúd-Arábiában 8,4, Izraelben pedig 5,3-5,4 százalék elérése. Putyin szerint az orosz katonai büdzsé idén a GDP 2,7, 2022-ben 2,6, 2023-ban pedig 2,5 százalékára csökken.

Putyin rámutatott, hogy Oroszország, a világ legnagyobb területű országa kolosszális potenciállal rendelkezik. „Úgy tűnik, hogy a 146 millió ember (Oroszország lakossága) nem olyan sok azokkal az országokkal összevetve, ahol több száz millió állampolgár él, néhol pedig meghaladja a milliárdot (a népesség). De ez még mindig soknak számít” – hangoztatta.

Az orosz vezető szerint mindig ugyanaz történik: amikor csak megerősödik Oroszország, rögtön ürügyek keletkeznek fejlődésének korlátozására. Idézte III. Sándor cár kijelentését, miszerint az ország hatalmasságától félnek. Úgy vélekedett, hogy Oroszországot külföldön többen a Szovjetunió szétesését követően is túl nagynak gondolják.

Meglátása szerint a Szovjetunió, noha másként nevezték, és más volt az ideológiai tartalma, geopolitikai szempontból nem volt más, mint a történelmi Oroszország.

„Mindegy, mit teszünk is, akárhogy is igyekszünk kielégíteni azok étvágyát, akik fel akarnak tartóztatni bennünket, a feltartóztatás akkor is folytatódni fog, mert több opponensünknek – nevezzük így őket – egyszerűen nincs szüksége egy olyan országra, mint Oroszország” – fogalmazott.

„De nekünk és a népünknek, az Oroszországi Föderáció állampolgárainak szükségünk van rá. És mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ne csak megőrizzük, de meg is erősítsük” – mondta.

Putyin szerint ennek a stratégiai célnak az érdekében meg kell őrizni a történelmi emlékezetet, emlékezni kell az ország védelmezőire. Hangsúlyozta, hogy az orosz diplomáciai képviseletek feladata a szovjet katonai emlékművek és temetők védelme, állapotuk felügyelete.

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a tanácskozáson lehetségesnek nevezte, hogy az orosz emlékművekhez való viszonyulás szempont legyen abban, hogy egy ország felkerüljön-e az Oroszországgal szemben barátságtalannak minősített államok listájára. Közölte, hogy Moszkva a „történelemhamisítás” és a Vörös Hadsereg felszabadító szerepének tagadása elleni küzdelem jegyében nem tekinti konstruktívnak azt a javaslatot, hogy a szovjet temetőket telepítsék külföldről Oroszországba.

Kifogásolta, hogy megnövekedett a szovjet katonasírok ellen elkövetett vandál támadások száma. Bírálta Lengyelországot, ahol a kommunista múlttól való megszabadulás jegyében kormányzati szinten támogatják a szovjet emlékművek megsemmisítését. Rámutatott, hogy az emlékhelyek védelméről szóló kétoldalú megállapodás 561 emlékműről szól, amelyek közül 449, nem katonai temetőben állót már leromboltak.