Ragadós a magyar példa
Kontinensünk több országa követte a magyar példát, és fizikai akadályokkal küzd az Afrikából, Közel-Keletről és keletről érkező kontrollálatlan bevándorlás ellen.
Magyarország Európában elsőként reagálva a tíz évvel ezelőtt felerősödő migrációs válságra már 2015-ben megépítette a déli határszakaszt védő kerítést. Mostanra számos országban belátták, hogy hazánknak igaza volt.
Magyarország Európában elsőként reagálva a tíz évvel ezelőtt felerősödő migrációs válságra már 2015-ben megépítette a déli határszakaszt védő kerítést. Mostanra sok országban belátták, hogy hazánknak igaza volt. Így Európa számos pontján fizikai akadályokkal küzdenek az Afrikából, Közel-Keletről és keletről érkező kontrollálatlan bevándorlás ellen – írja az Oeconomus Alapítvány portálunkhoz eljuttatott elemzése.
Az uniós határvédelmi kötelezettségeknek eleget tevő magyar határkerítést több brüsszeli vezető is bírálta az elmúlt években, az Európai Unió Bírósága pedig napi 1 millió euróra bünteti hazánkat a fizikai és jogi határzár miatt. Az ellenőrizetlen migrációra azonban az egyetlen tartós megoldás az átkelőhelyek forgalmának figyelése. Ellenkező esetben az unió területére belépő illegális bevándorlók mozgását követni lehetetlen, az általuk okozott gazdasági károk és társadalmi feszültség visszafordíthatatlan problémákat eredményez.
Az elemzésből kiderül, hogy hazánk mellett kerítést épített Bulgária, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Észország, Finnország, Norvégia, Franciaország, Németország, Ausztria és Szlovénia is.
