Rakosgathatók-e a munkanapok?
Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerű lenne a hazai gyakorlatot az európai mintához igazítani, bár egy ilyen döntésnek, főleg kisebb vállalatoknál, hátrányos következményei is lehetnek. Szerettük volna elérni a minisztert, hogy megismerhessük álláspontját, de helyette csak Szabó Béla sajtófőnök adott szűkszavú választ kérdéseinkre. A sajtófőnök Csizmár Gábor politikai államtitkárra hivatkozva elmondta, eddig még mindig sikerült megegyezni a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek, de a megállapodást jogszabályban rögzítik majd. Attól, hogy az unióban nem általános gyakorlat a munkanap-áthelyezés, itthon még alkalmazható – szól a hivatalos álláspont.
Balsai István, az Országgyűlés Foglalkoztatáspolitikai Bizottságának elnöke lapunk kérdésére válaszolva kifejtette, a munkanapok „tologatása” Nyugat- Európában nem divat. Ennek kialakulása inkább a volt szocialista országok régi tervgazdálkodásához köthető, amikor a kizárólagosan állami tulajdonú nagyüzemeknek központilag írták elő adott esetben a munkanapok átcsoportosítását. Ma azonban, amikor társadalmunk döntően magángazdaságra épül, a munkaadóknak nem írható elő, hogy a törvényes keretek betartásán túl egyéb állami beavatkozást is elfogadjanak. – Természetesen a közszféra más megítélés alá esik, de itt is nehéz megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást – mondta az MDF-es politikus.
Patkó Edina, a Fidesz Női Tagozatának alelnöke úgy véli, az egyeztetések során nem szabad figyelmen kívül hagyni a kisgyermekes családok érdekeit sem. Hiszen fontos, hogy a szülők és iskolába járó gyermekeik ugyanazon napokat tölthessék pihenéssel, ünnepléssel.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke rámutatott, a munkavállalóknak előnyös, ha a szabadidejüket egy blokkban tudják kivenni, és nem csak a pihenés miatt, hiszen sokan ezeken a hosszú hétvégeken pluszmunkát is kénytelenek vállalni. Ám kétségtelen, hogy a munkaadók szempontjából nem a legkedvezőbb a munkarend szétzilálása. – A téma megérne egy misét – tette hozzá Palkovics.
Végső soron az uniós gyakorlatot szem előtt tartva kellene egyeztetéseket folytatni, minden érdekelt fél bevonásával, hogy közmegegyezéssel kialakulhasson egy mindenki számára elfogadható rendszer.