Razzia zokniban
Különös gyakorlat a német rendőrségnélHajmeresztő javaslattal állt elő az ARD közszolgálati televízió egyik műsorában Renate Künast, a Zöldek politikusa: a sértegetések és az erőszak elkerülésére azt ajánlotta a rendőrségnek, hogy a járőrök vegyék le a cipőjüket, ha muszlimoknál vannak bevetésen. Ahogy erre már volt is példa…
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Ez nem vicc: Renate Künast komolyan gondolta, hogy muszlimoknál a járőr zokniban intézkedjen. Az ARD televízió talkshow-jában Renate Künast egy híres rendőrnővel, a görög származású, német születésű Tania Kambourival beszélgetett. Amikor a rendőrnő arról beszélt, hogy gyakori a verbális és fizikai erőszak a bevetéseken, és minden pillanatban eszkalálódhat a helyzet, a Zöldek politikusa azt javasolta, legyen a rendőrség több megértéssel a muszlimok iránt, és vegye le a cipőjét a rendőr, mert náluk az a szokás, hogy mezítláb imádkoznak. Ezzel tisztelegnek Allah előtt. Vagyis a rendőrjárőr tanúsítson több tiszteletet, és lehetőleg hagyja kint a cipőjét, mielőtt belép a muszlimok házába.
Tania a talkshow-ban azzal védekezett, hogy a rendőr testi épségét is szem előtt kell tartani, a bakancs pedig hozzátartozik egy járőr felszereléséhez. De a Zöldek politikusát ez az érv nem hatotta meg.
– Ha van idő, hogy a rendőrök levegyék a cipőjüket, akkor ez igenis elvárható, és ezt követeli meg a vallásszabadság – ismételte meg követelését a Zöldek politikusa.
Tania Kambourit azért hívták meg a beszélgetős műsorba, mert a bevándorlási válság kezdetén könyvet írt a tapasztalatairól Kék fénybe borult Németország címmel. Könyvének alcíme: Egy rendőrnő segélykiáltásai. Ezzel országos hírnévre tett szert. Szokatlan, hogy egy rendőr könyvet ír. De Tania Kambouri azért ragadott tollat, mert elege lett ezekből a bevetésekből. „Semmi tiszteletet nem tanúsítanak irántam, ehelyett szidalmaznak és sértegetnek. Tisztában vagyok vele, mennyire érzékeny ez a téma, de bele akarok nyúlni a sebbe” – mondta a rendőrnő az Amazon kiadónak.
Egy olvasói levéllel kezdődött. Tania Kambouri olvasói levelét a Deutsche Polizei című szakszervezeti lap 2013-ban közölte „Megragadta a galléromat” – írta ebben a levelében Tania Kambouri. „Egy török férfi hívta a rendőrséget. Amikor a kolléganőmmel kiszálltunk a rendőrautóból, kifakadt: hogy képzelik? Ő nem tárgyal nőkkel! Újra telefonált. Azt ordította, azonnal küldjék el ezt a két rendőrribancot!”
Tania rengeteg biztatást kapott a kollégáitól, és meghívta egy pódiumbeszélgetésre Észak-rajna–Vesztfália tartomány SPD-s belügyminisztere is, aki később négyszemközt figyelmeztette, óvatosabban bánjon a szolgálati témákkal, mindenekelőtt azok nyilvánosságra hozatalával. De Kambouri nem ijedt meg. Gyűlt a téma, és megszületett a csaknem kétszáz oldalas könyv.
– Nem lehet félrenézni, szemet hunyni afelett, hogy nyugatnémet nagyvárosokban párhuzamos társadalmak jönnek létre, ahol a jogállamiságot a muszlim tradíciók váltják fel – mondta a német közszolgálati rádiónak.
„Csak minden negyedik német előítélet-mentes az iszlám iránt. Úgy tűnik, a többségi társadalom nem bízik ebben a vallásban. Mi ennek az oka? Egyszerű iszlamofóbia? Nem, biztosan nem! A nők szisztematikus, férfiaknak való alárendelése és elnyomása nem egyeztethető össze a nyugati világ szabadságfelfogásával” – állítja az író-rendőrnő, aki azt sem rejtette véka alá, hogy egyes menekülttáborokban gyermekeket prostituálnak.
„Szabad pofa”. Így hívják az olyan rendőrt, aki nyíltan beszél arról, hogy mi történik valójában egy járőrszolgálaton. Kevés az ilyen, mert tartanak a feletteseiktől, a különböző szankcióktól, nem beszélve arról, hogy azonnal a náci sarokba állítják azt, aki kitereget. Arab klánok uralnak egész városrészeket, terrorizálják a lakosságot, bandaháborúkat vívnak. Sértegetik, leköpik, megütik a rendőrt. Közben nem ritka, hogy figyelemre méltó fegyverarzenállal rendelkeznek. Az elöljárók viszont óvatosságra intenek. A járőrök legyenek körültekintők, kerüljék a feljelentést hivatalos személy elleni testi sértés, illetve ellenállás tanúsítása esetén.
Ez a puha irányvonal teljesen hibás, állítja a rendőrnő, akinek már senki nem tilthatja meg, hogy kinyissa a száját. Fel kell világosítani a közvéleményt, hogy legyen változás, vallja. Könyvét azoknak szánta, akik békében akarnak élni Németországban. A Deutschland im Blaulicht hetekig vezette a Spiegel bestsellerlistáját. Közben az elmúlt években többszörösére nőtt a bűncselekmények száma Németországban, a rendőrség pedig egyre kevésbé tudja kezelni a helyzetet, ráadásul hiányzik az egyértelmű politikai szándék. Jó példa a rendőrség tekintélyének nyílt aláásására az ARD televízió fenti talkshow-ja, ahol egy liberális politikus minden további nélkül megalázhat és kioktathat egy tapasztalt rendőrt arról, hogyan kell „toleránsan” viselkedni a muszlimokkal.
A zoknis razzia őrült ötelete már terjed a rendőrség gyakorlatában. A szalafista fellegvárnak számító tempelhofi Ibrahim al-Khalil-mecsetben például tábla figyelmezteti a belépőt: nyomatékosan kérik, hogy a látogató a termekbe cipő nélkül, zokniban lépjen be.
Egy reggeli ima után a rendőrség razziát tartott.
– Egy 51 éves marokkói és egy 19 éves macedón férfi ellen nyomozunk, mert fennáll a súlyos államellenes bűncselekmény gyanúja – derült ki a berlini ügyészség nyilatkozatából. A terror elleni razzia toleránsra sikeredett. A házkutatás során négyszáz rendőr kutatta át a 2500 négyzetméteres mecsetet. Cipő nélkül, zokniban.
– Az első helyen a kollégák testi épségének megóvása áll. De miután békés volt a helyzet, és nem tanúsítottak ellenállást, figyelembe vettük a kérést, és udvariasságból levettük a cipőt – mondta a Berliner Zeitungnak Stefan Redlich, a berlini rendőrség szóvivője. Nem csoda, hogy ezek után a lakosság egyre kevésbé bízik abban, hogy a rendőrség ura a helyzetnek, és meg tudja védeni az állampolgárt.
A németek növekvő félelemérzetét jelzi, hogy meredek növekedést mutat a fegyvertartási engedélyt kérők száma. A Német Szövetségi Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 2018. december 31-ig 611 ezer állampolgár kapott engedélyt halálos sérülést nem okozó fegyverek (riasztópisztolyok, gáz- és jelzőpisztolyok, illetve paprikaspray) tartására. Ez csaknem tíz százalékos növekedés az előző évihez képest.
A kisebbség diktál, a toleráns többség a vallásszabadság jegyében alkalmazkodik (meghunyászkodik). Városrészeket foglalnak el a bevándorlók, miközben a kormánypolitikusok és a sajtó tagadja, hogy lennének no-go zónák. A „meghívott vendégek” egyre bátrabbak: lépésről lépésre foglalják el Berlint, a német nagyvárosokat, végül az egész országot.