Régi sebeit nyalogatja Weber, közben Orbán Viktort támadja háborúellenes politikája miatt

Manfred Weber fél Orbán Viktortól. A német politikus nem felejtette el, hogy 2019-ben Orbán Viktor vétózta meg Manfred Weber brüsszeli pályafutását. Részben emiatt és a magyar kormányfő háborúellenes álláspontja miatt indított újabb támadást. A néppárti elnök attól tarthat, hogy ismét brüsszeli karrierje útjába fog állni a magyar miniszterelnök. Emlékezetes, hogy 2019-ben azzal került a címlapokra a német politikus, hogy a saját házát bérelte magának irodaként brüsszeli pénzből.

Weber a Spiegelnek adott interjút, a beszélgetésben pedig kifejtette: „Orbán Viktor szándékosa álhíreket terjeszt, hogy politikai ellenfeleit lejárassa”.

Weber a német lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy sem ő, sem más brüsszeli politikus nem követeli az egész Európára kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak ellenére állítja ezt a politikus, hogy korábban azzal az őrült ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza a kötelező sorkatonai szolgálatot. A sorkatonaság ügye pedig a hetekben éppen Németországban került napirendre.

Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) a pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik, amint hatalomra kerülnek Berlinben.

A háborús pszichózis ragadós, Németországban Boris Pistorius már többször is a 2011-ben felfüggesztett kötelező katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. A védelmi miniszter május 27-én bemutatta a terveit pártja elnökségének. Ezek azonban valószínűleg nem kizárólag az önkéntes szolgálatra épülnek, mint ahogyan arról az első hírek szóltak, írta a Kreiszeitung.

Boris Pistorius szerint ugyanis: „Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.”

A védelmi miniszter a Zeit Online-nak elmondta, hogy középtávon egy rendeletnek lehetővé kellene tennie, hogy a fiatalokat akaratuk ellenére is szolgálatra kényszerítsék.

Ami Németországban megjelenik, az később uniós szinten is meg fog jelenni.

– mutatott rá a napokban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. A német gyakorlat előbb-utóbb európai gyakorlat lesz, és ez az, ami miatt veszélyes ez a német kezdeményezés, hangsúlyozta a szakértő.

Mint ismert, a Weber-tervként elhíresült javaslat első ízben a Junge Union javaslataként a nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetésére Európa-szerte 2017-ben jelent meg.

A Junge Union – a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ifjúsági szervezete – dokumentuma arról ír, hogy a nemzetközi konfliktusok növekedése szükségessé teszi egy erős európai védelmi unió létrehozását, amely a NATO-val együtt és annak keretein belül garantálja a békét és a védelmet Európában. Ez az intézmény egyesítené a katonai kompetenciákat egy egységes európai biztonsági és védelmi rendszerben, és tovább ösztönözné a nemzeti hadseregek közötti cserét.

A Bundeswehr Journal beszámolójából kiderül az is, hogy Ursula von der Leyen is részt vett a 2017-es tanácskozáson. Tehát nemcsak, hogy létezik a terv, de nagyon magas politikai szinten tudnak róla.

A háborúpárti politikusok azonban úgy tűnik, rosszul mérték fel a helyzetet. Németországban sem akarja a többség sem a sorozást, sem háborút. Boris Pistorius védelmi miniszter javaslata miatt pedig koalíciós válság alakult ki.

Pedig Pistorius több mint húszezer új katonát akar toborozni, hogy pótolja a Bundeswehr létszámhiányát, és hadra foghatóbbá tegye. E cél elérése érdekében a védelmi minisztérium többek között a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésében bízik. A Der Spiegel hétfői beszámolója szerint azonban Pistorius állítólag az önkéntes szolgálatot favorizálta, amikor bemutatta a modelljét. A sorkötelezettség szó állítólag nem hangzott el.

Boris Pistorius azonban később helyreigazította ezeket a híreket, és egyértelművé tette: „Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.”

A sorkatonaság ötlete Németországban Alexander Müller, a Bundestag FDP-frakciójának védelempolitikai szóvivője részéről erős ellenállásbaütközött. Müller egyértelműen ellenezte a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, amelyet „a szabadság és a polgári jogok masszív megsértésének” nevezett.

Az FDP nem akar semmiféle kötelező szolgálatot.

– mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) liberális politikusa, aki pártja csúcsjelöltjeként indul az európai parlamenti választásokon. Az FDP védelmi szakértője inkább kilencszázezer tartalékos aktivizálását kéri Németországban az orosz fenyegetés miatt.

A Spiegelben megjelent írásban olvasható az is, hogy Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis összegezte Brüsszel csalódottságát a múlt hetén az uniós kollégáival folytatott megbeszélésen. Landsbergis számításai szerint ugyanis Magyarország az összes Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés 41 százalékát blokkolta.

Példaként említette, hogy Budapest blokkolja a kifizetéseket az európai békeprogramból, amely a tagországok Ukrajnának nyújtott katonai segélyét kompenzálja. Az országgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat is „Magyarország ejti túszul” – mondta Landsbergis.  Hozzátette: „Szinte minden megbeszélésünket, szükséges megoldásunkat és döntésünket egyetlen ország akadályozza meg.”

Eddig „barátságosak és udvariasak” maradtak. De a magyar dráma „nagyon-nagyon messzire ment”.

A teljes cikk IDE kattintva tekinthető meg.