Reményteljes jelzésnek tekintik a Donyec-medencei tűzszünetet
A Donyec-medencében immár egy hónapja tartó fegyvernyugvás reményteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy lehetséges tartós békét teremteni Ukrajna keleti részében – ezt a gondolatot fejezte ki hétfőn Kijevben Heiko Maas német külügyminiszter, miután tanácskozott ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával.
A német diplomácia vezetője sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a július 27-én megkötött tűzszünet a leghosszabban tartó a 2014 óta létrejött hasonló megállapodásokhoz képest. Szerinte folytatni kell az erőfeszítéseket a politikai rendezés keresésének útján. Utalt arra, hogy szeptemberben újabb találkozóra ül össze az ukrán, az orosz, a francia és a német külügyminiszter ebben a témában.
Közös sajtóértekezletükön Kuleba ugyancsak kedvezően nyilatkozott a mostani fegyvernyugvásról. „Ez a helyzet kedvező hátteret teremt ahhoz, hogy tovább lehessen haladni az orosz agresszió teljes felszámolása felé Ukrajnában”. Hozzátette: „Ukrajna soha nem lesz hajlandó olyan engedményekre, amelyek megbontanák az ország területi integritását.”
A Donyec-medencei konfliktus övezetében július 27. óta átfogó és mindenre kiterjedő tűzszünet van érvényben a frontvonal teljes hosszán. A fegyvernyugvásról pár nappal korábban állapodott meg videokonferencia útján a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett minszki összekötő csoport. A felek állítólag megállapodtak abban is, hogy egyik fél sem vet be drónokat, valamint nem telepít nehézfegyvereket lakott területekre. Korábban már mintegy kéttucatszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós tűzszünetet teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.
A fegyvernyugvás előfeltétele annak, hogy a több mint hat éve tartó konfliktusról újabb csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.
Az Oroszországgal határos ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében több mint hat éve dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus, amelyben már körülbelül 13 ezer ember halt meg.
2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.
