Reszkessetek, betörők!
Szlovákiában mérlegelés nélkül lelőhetik a besurranó tolvajt
Miközben Magyarországon a liberális büntetőjog szinte bátorítja a bűnözőket, a szlovák és a szerb törvényhozás szigorította a büntető törvénykönyvet. Január elsejétől a betörőket le lehet lőni annak veszélye nélkül, hogy a bíróság a jogos önvédelem túllépésének minősítené a cselekedetet. Szomszédaink politikusai rájöttek, hogy az egyre több erőszakos bűncselekménytől csak így lehet megvédeni a polgárokat, és elrettenteni a bűnözőket. Hazánkban a Fidesz-MPSZ állt elő a Btk. szigorításának tervezetével. Kérdés, hogy a kezdeményezésnek mi lesz a sorsa a választások után. Addig is marad az irigykedés a szlovákok és a szerbek valósághoz igazodó, pragmatikus, a törvénytisztelő polgárok érdekeit képviselő lépése láttán.
A bűnügyi krónikákat böngészve megfigyelhető, hogy évről évre több a kirívóan erőszakos bűncselekmény, s az elkövetők között egyre fiatalabbakat találunk. Sok esetben a kegyetlenség jóval túllépi a bűncselekmény (valamilyen értéktárgy megszerzése) céljához képest „szükséges” mértéket. Manapság már a zsebtolvajok is agresszíven lépnek föl áldozataikkal és az őket megfékezni akarókkal szemben, tudván, hogy számíthatnak a különböző liberális jogvédő szervezetek és az ellentmondásos jogszabályok védelmére, különösen, ha kisebbséghez tartoznak.
A polgárok lehetősége az önvédelemre szűkös. Lapunk is beszámolt arról az esetről, amikor a Nyugati téri aluljáróban vagy tizenöt bűnöző, történetesen cigány ember támadt egy magyar fiatalemberre, aki polgárőrként engedéllyel magánál tartott gázpisztolyával több bűnözőt ártalmatlanná tett, mielőtt a túlerő győzött. Az ügyben eljárás indult a védekező polgárőr ellen, s hogy a hangulati körítés is meglegyen, a www.romapage.hu internetes cigány jogvédő oldalon bármiféle forrásmegjelölés és bizonyítás nélkül azzal vádolták meg, hogy a világháló különböző fórumaira cigányellenes szövegeket írt.
Vannak más esetek is. 2004 januárjában az akkor hetvenöt éves Fontányi Gábor budai lakásában farkasszemet nézett egy – mint később kiderült – bolgár betörővel, aki fegyvert fogott rá és kiparancsolta saját dolgozószobájából. Az öregúr, aki amúgy vadászik, higgadt maradt, kihátrált, a pincéből felhozta egyik fegyverét, és amikor a betörő ismét ráfogta a pisztolyt, körülbelül tizenöt sörétet eresztett a hívatlan látogató hátsójába. Fontányi úr ellen eljárás indult. Merthogy a magyarországi jogszabályok azt mondják, az önvédelem csak addig számít jogosnak, amíg a támadás mértékével arányos.
2001 nyarán történt az az eset, amikor egy kispesti kocsmában egy társaság randalírozott, hangoskodott, üvegeket tört. Az ivó fölötti ház lakói kihívták a rendőrséget, akik kijöttek, igazoltatták és figyelmeztették a nem éppen kellemes társaságot, majd eltávoztak. A kocsmában tartózkodó, szolgálaton kívüli rendőr kevesellte kollégái intézkedését, ezért mobiltelefonjáról felhívta a kerületi kapitányságot. Ezután a békétlenkedők haragja a rendőrre és társaságára zúdult, rájuk támadtak. A szolgálaton kívüli rendőr elővette fegyverét, felszólította a verekedőket, hogy hagyják abba, majd figyelmeztető lövést adott le. A támadók azonban továbbra is a szolgálaton kívüli rendőrt fenyegették, ezért újból elővette a pisztolyát, és újabb lövéseket adott le, aminek következtében két őrjöngő meghalt. A rendőrt többéves börtönbüntetésre ítélték.
Az ember természetes igazságérzete tiltakozik az ilyesfajta meghurcolások ellen. Valami tehát nincs rendjén a jogszabályokkal. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 29. paragrafusa a jogos védelemről ezt írja: 1.) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. 2.) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. 3.) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.
Igen ám, csakhogy sajnálatosan szokás szerint a törvény szövegében nincs meghatározva pontosan, mit is kell ijedtség vagy menthető felindulás alatt érteni. Ráadásul a jogszabály közvetlen támadásról szól, ami tovább bonyolítja a konkrét tényállás megállapítását. Vagyis, innentől kezdve az ügyészen, a bírón és az ügyvédek dörzsöltségén múlik, börtönbe kerül-e, aki védekezik, vagy sem.
A jogszabályok bizonytalansága és a liberális felfogású bűnüldözés következtében hazánkban jól érzékelhetően nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, s egyre több a fiatalkorú vagy akár gyerekkorú elkövető. A fiatalkorú bűnelkövetők száma 2004-ben közel kétszerese volt, mint 2002-ben. Mint ismert, a 2002-es kormányváltás után Bárándy Péter, az akkori igazságügy-miniszter belépőként közölte, hogy ő a ritkábban kiszabott és a rövidebb időtartamú szabadságvesztések híve, s a nevével fémjelzett Btk.-liberalizáció következtében mintegy ezer bűnöző hagyhatta el a büntetés-végrehajtási intézeteket.
A közhangulat ilyen tekintetben meglepően egységes, a polgárok elsöprő többsége szigorítaná a jogszabályokat és súlyos büntetéseket mérne ki a bűnözőkre. A választási kampány közeledtével a politikai pártok is figyelembe veszik ezt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyenesen a halálbüntetés visszaállítását követelte, amire azonban nincs reális esély, tekintve a vonatkozó európai uniós szabályozást. A Fidesz-MPSZ ugyancsak a Btk. szigorításának ötletével rukkolt elő, kérdés azonban, mi marad a javaslatból a választások végére. Annyi bizonyos, hogy egyre többen érzik úgy, a liberális szabályozás a bűnözőknek kedvez.
Hasonló volt a helyzet Szlovákiában is. A pozsonyi törvényhozás ezért január elsejével módosította a szlovák Btk.-t, s rögzítették, hogy az arányosság mérlegelése nélkül bárki lelőheti az őt veszélyeztető betörőt, függetlenül attól, hogy a bűnöző milyen „mértékben” támad.
Daniel Lipsic szlovák igazságügyi miniszter arra számít, hogy ez növeli az emberek, valamint tulajdonuk, otthonuk biztonságát. A tárcavezető szerint a saját házában mindenkinek biztonságban kell éreznie magát, hiszen a magánélet és az intim szféra szerves részét képezi. Természetesen minden egyes esetet alaposan kivizsgálnak majd, hogy elkerüljék a visszaéléseket. Ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy valóban indokolt volt a lőfegyver használata, a védekező polgárnak nem kell büntetéstől tartani. Ha viszont kiderül, hogy előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságról van szó, nagyon súlyos büntetésre számíthat.
Hasonló szigorítást fogadott el a belgrádi törvényhozás is. Szerbia-Montenegróban ugyancsak január elsején lépett hatályba a magántulajdon szentségét és az élet védelmét erősítő módosítás.
Mindezek tükrében, valamint a közhangulatot ismerve több mint figyelemreméltó a budapesti kormány tétlensége a Btk.-módosítás terén. A jobboldali elfogultsággal nemigen vádolható TV2 Napló című műsorának január 8-i, különböző elrettentő példákkal a szlovák törvénymódosítás ellen hangulatot keltő adásában a nézők sms-ben szavazhattak a következő kérdésről: „Ön helyeselné-e, ha Magyarországon is rá lehetne lőni a tetten ért betörőre?” A voksolás egyértelmű és meggyőző volt. A balliberális közönséget kiszolgáló televízióadó sms-t küldő 19 844 nézőjének 88,1 százaléka igennel válaszolt, és csak 11,9 százalék volt az, aki szerint nem volna helyes, ha a polgárok jogi következmények nélkül megvédhetnék életüket és tulajdonukat.
Akárhogy is alakul a tavaszi választások végeredménye, a következő kormány legitimációjához elengedhetetlenül hozzátartozik majd a népakarat figyelembevétele és respektálása. Magyarországon ma az emberek nem érzik magukat biztonságban, és úgy vélik, a jogszabályok nem biztosítanak kellő védelmet, sőt bátorítják a bűnözőket.
Ágoston Balázs