Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A legaggasztóbb a harmadik forgatókönyv, amely egy rendkívül hideg, a 2009–2010-es télhez hasonló időjárási helyzetet vesz alapul. A szakmai szövetség úgy fogalmazott, hogy ilyen esetben

a tárolók már január közepére kiürülnének, és a jelenlegi készletszinthez igazított fogyasztást egyszerűen nem lehetne fenntartani.

Az INES rámutatott: nem csupán arról van szó, hogy a vártnál alacsonyabb szinten állnak a tartalékok, hanem arról is, hogy az elmúlt három hónapban jóval magasabb volt a fogyasztás a szokásosnál. Mindezt tovább nehezíti, hogy az Európai Unió más országaiban is alacsonyabb a töltöttségi szint, így Németország nem számolhat azzal, hogy a hiányzó mennyiségeket egy másik tagállamból könnyedén tudják majd pótolni.

A kialakult helyzet hátterében hosszabb távú, az energiapolitikában elkövetett hibák húzódnak. Németország korábban az olcsó orosz gázra támaszkodott, amely hosszú éveken át biztosította az ország energiabiztonságát, akár enyhe, akár keményebb telekről volt szó. A helyzet 2022 után gyökeresen megváltozott, amikor a német kormány egy tisztán politikai szempontból meghozott döntéssel hátat fordított az orosz energiahordozóknak, és a kieső mennyiséget azóta sem tudta teljes mértékben pótolni. A drága alternatív import, az ellátási útvonalak kiszámíthatatlansága és az európai piacon kialakult verseny együttesen oda vezetett, hogy Németországban ma már minden, az átlagosnál hidegebb hét előtt feszülten figyelik a tárolók telítettségi adatait.

A mostani előrejelzések tehát nemcsak a hide időjárás miatt előálló kockázatra hívják fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az ország energiapolitikai döntései hosszú távon is fenntarthatatlan helyzetet teremthetnek.

A német ipar és a lakosság számára így a következő hónapok alakulása egyre inkább az időjáráson múlik.