Sunak, aki a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának szerdai zárónapján szólalt fel, bejelentette azt is, hogy az utóbbi évtizedek messze legnagyobb brit infrastrukturális beruházását, a Londontól eredetileg éppen Manchesterig tervezett nagysebességű vasútvonal kiépítését a kormány jelentős részben törli.

Hirdetés

Rishi Sunak – aki miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként először vett részt tory kongresszuson – közölte: az így felszabaduló 36 milliárd fontot (16 200 milliárd forintot) több száz egyéb infrastrukturális fejlesztésre fordítják az észak-angliai térségben.

Az évtizedek óta tervezett, a kezdetektől hevesen vitatott, folyamatosan éles szakmai és politikai bírálatok kereszttüzében álló beruházás eredeti tervei szerint az új vasútvonal Londontól Birminghamen át Manchesterig épült volna meg, és lett volna egy elágazása Birmingham és Leeds között.

A Birmingham és Leeds közötti vonal tervét már 2021-ben törölték. Sunak szerdán hivatalosan bejelentette, hogy a Birmingham és Manchester közötti vonal sem épül meg.

Korábban írtuk

Ez volt a konzervatív kongresszus legnagyobb horderejű bejelentése, amelyet hetekig tartó találgatásözön előzött meg a sajtóban és a közösségi médiában.

A beruházási program ára legalább kétszeresen túllépte az eredeti költségvetést; a legutóbbi becslés 71 milliárd fontos (csaknem 32 ezer milliárd forintos) költséget valószínűsített.

A brit miniszterelnök szerdai indoklása szerint rendkívüli módon gyengítette az eredetileg tervezett vonalhálózat teljes megépítése mellett szóló érveket az a tény, hogy a koronavírus-járvány nyomán megváltoztak a britek utazási szokásai.

Nagy-Britanniában egyetlen olyan vasútvonal létezik, amely nagysebességű közlekedést tesz lehetővé: ez a 110 kilométeres szakasz Londont köti össze a La Manche-csatorna alatt húzódó vasúti alagúttal, amelyen át Nagy-Britanniából Franciaországba és Belgiumba közlekednek vasúti szerelvények.

Szerdai kongresszusi záró felszólalásában Rishi Sunak kifejtette azt a véleményét is, hogy a brit gazdaság gyorsabban állt talpra a koronavírus-járvány sokkja után, mint a legtöbb nagy európai gazdaság.

Hozzátette: mióta Nagy-Britannia kilépett az Európai Unió egységes belső piacáról, gazdasága gyorsabban növekszik, mint a francia és a német gazdaság.

„Ez nem a Brexit ellenére történik, hanem éppen a Brexit miatt” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Hozzátette: „a Brexit nyújtotta szabadság” javította a brit gazdaság versenyképességét.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, és a Brexit utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott, a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött népszavazás előtt Rishi Sunak – akkor még kormányzati tisztség nélküli alsóházi képviselőként – a Brexit mellett kampányolt.