A bevándorláspárti tagállamok nagy rohamot indítanak a tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt, és megpróbálnak elfogadtatni egy olyan álláspontot, amely az Európában tartózkodó migránsok szétosztásán alapul, nem pedig a migráció megállításán – közölte Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára kedden Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsát követően.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az államtitkár Varga Judittal, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, több nyugat-európai ország nem tudja elfogadni, hogy az új dublini rendszernek nem lesz része a migránsok tagországok közötti elosztásának kötelező kvóták szerinti rendszere.

Azt mondta, Brüsszel és az ENSZ azonos állásponton van: legalizálni szeretnék a migrációt a globális migrációs csomag elfogadásával.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az unió képviselői, a világszervezet jövő heti ülésén ne beszéljenek az egész unió nevében, ugyanis a tagállamok negyede, hét ország jelentette be eddig, hogy nem kíván a csomag részesévé válni – húzta alá az államtitkár.

Takács Szabolcs elmondta, a tanácskozáson világossá tette, hogy Magyarország csak olyan uniós migrációs politikát tud támogatni, amely a külső dimenziókra helyezi a hangsúlyt.

Az unió 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésével kapcsolatban elmondta, az Európai Bizottság javaslata nem az európai polgárok érdekeit képviseli, hiszen nem az unió versenyképességére, hanem a szociális problémák kezelésére helyezi a hangsúlyt, úgy, hogy forrásokat csoportosítana át a hagyományos politikák területéről.

„A javaslatban nem látjuk visszaköszönni azt, hogy az unió polgárainak védelmét szolgálná, hiszen az uniós bizottság nem kíván külön forrásokat biztosítani a migráció külső dimenziójának kezelésére, a határvédelemre. Tehát nem képviseli az unió polgárainak érdekeit” – fogalmazott.

Az államtitkár kijelentette, az uniós forrásokról folytatott harcban az Európai Bizottság egy „nemtelen politikai eszközt is próbál bevetni”, nevezetesen a jogállamiság és a költségvetés összekapcsolását. Mint mondta, a javaslat egy politikai eszköz, amely arra szolgál, hogy a nettó kedvezményezett országok tárgyalási pozícióit gyengítse, a nettó befizetőkét pedig erősítse.

Magyarország számára ez nem elfogadható – szögezte le.

Tájékoztatása szerint a tanács meghallgatást tartott a lengyelországi jogállamiságról is.

Magyarország úgy látja, hogy az uniós bizottságnak és a migrációt támogató tagállamoknak érdeke, hogy „politikailag terrorizálják” és megbélyegezzék azokat a tagállamokat, amelyek az erős nemzetállamok és az identitás megőrzése mellett állnak. Az eljárás már nem a jogállamiságról és az igazságszolgáltatásról szól, hanem az a szocialisták jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választási kampányának része. Magyarország nem tudja ezt elfogadni – húzta alá Takács Szabolcs.

Mint elmondta, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus európai helyzetéről folytatott vitán kijelentette: Magyarország a kérdésben határozott álláspontot képvisel, amely szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzíteni kell azt, hogy a magyar kormány az antiszemitizmus minden formája ellen ugyanúgy kíván küzdeni.

A visegrádi országok továbbá azt is rögzíteni szeretnék a szövegben, hogy a tagországok tegyenek meg mindent azon zsidó-keresztény identitás és kultúra megvédése érdekében, amelyen az európaiság alapul.

„Azok az új típusú antiszemita cselekmények, amelyek a radikális iszlámhoz köthetők, nem elvonatkoztathatók a migráció kérdésétől, ezért a tagállamok között némi hezitálás mutatkozik a szöveg elfogadásával kapcsolatban” – tette hozzá az államtitkár.

Varga Judit a sajtótájékoztatón elmondta, a magyar nemzeti konzultáció üzenete, hogy a polgárokat Európa jövője kapcsán leginkább a biztonság és az identitás kérdése foglalkoztatja. 

A biztonsággal összefüggésben pedig főként az Európai Unió migrációs stratégiája aggasztja. A magyar kormány volt az egyetlen, amelyik meg merte kérdezni állampolgárait a migráció rendkívül érzékeny kérdéséről – emelte ki.

A konzultációkon kiderült az is, hogy a magyaroknak fontos a nemzeti szuverenitás megtartása és a lopakodó brüsszeli hatáskörbővítés elleni fellépés – tette hozzá az államtitkár.

Mint elmondta, a bevándorlás témakörében feltett kérdéseket is tartalmazó uniós szintű felmérésekben nagyon kevesen vettek részt, ezért azok eredményeit Európa jövőjére vonatkozóan nem érdemes egy következő stratégia alapjává tenni.

Tájékoztatása szerint a tanács véleménycserét folytatott az unió alapértékeinek magyarországi tiszteletben tartásáról. Az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a magyar kormány beadta tételes cáfolatát az úgynevezett Sargenti-jelentés alaptalan vádaskodásaira.

„Minden készen áll arra, hogy tényszerű vitát folytassunk, de a jelek szerint az ügy kezd érdektelenségbe fulladni” – közölte.

Az érdektelenséget az is jelzi, hogy a tagállamok egyre alacsonyabb szinten képviseltetik magukat a tárgyalásokon – tette hozzá.

Magyarország elutasítja azt a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke részéről érkező kezdeményezést, amely szerint azon nemzetközi szervezeteket és tanácsadó testületeket is bevonnák az eljárásába, amelyek meghatározó szerzőként vettek részt a jelentés elkészítésében – húzta alá Varga Judit.