2019-ben Basescuról a Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság (CNSAS) állapította meg, hogy besúgó volt. Még ugyanabban az évben a bukaresti táblabíróság is elfogadta az átvilágító testület megállapításait. Ezt követően a táblabíróságnak kilenc hónapra volt szüksége, hogy megindokolja az elsőfokú ítéletét, majd a legfelsőbb bíróság közigazgatási részlege az akta iktatásától számítva csaknem másfél évvel későbbre, 2021 novemberére tűzte ki a másodfokú eljárás kezdetét, amelynek eredményeként megszületett most a jogerős végzés. Basescu folyamatosan tagadta az ellene felhozott vádakat. A szerdai jogerős ítélet elutasította beadványát, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

Hirdetés

A CNSAS „újonnan feltárt dokumentumok alapján” megállapította, hogy Basescut a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte, amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két ilyen dokumentumot is találtak, amelyben Basescu két volt kollégájáról írt elmarasztaló jelentést. Egyikük emiatt külföldi kiküldetéstől esett el. Korábban Basescu többször kapott igazoló jelentést az átvilágítási bizottságtól arról, hogy nem volt besúgó, különben nem vállalhatott volna közhivatalt. 2004 és 2014 között volt Románia elnöke, így a róla előkerült elmarasztaló iratok csak elnöki mandátumai után kerültek az átvilágító bizottsághoz.

Baescu államfői megbízatása lejárta után megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből, miután nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Korábban írtuk