Román parlament: mire alapozta Iohannis, hogy Erdélyt kiárusítják?
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Iohannis államfőnek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „Erdély kiárusításáról” kötött titkos megállapodásokat – közölte kedden Marian Cucșa, a bizottság alelnöke.
A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.
„Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” – mondta Cucșa.
Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.
A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.
Iohannis hétfőn ismét a „magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos” közigazgatási kódexe „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.
A székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.
