Romániában jelentősen csökkent az unióba vetett bizalom
Míg más tagállamokban többnyire növekedett, Romániában jelentősen visszaesett az utóbbi években az Európai Unióba vetett bizalom – mutatott rá az erdélyi Krónika.ro hírportál, amely az Európai Parlament (EP) legutóbbi, kilencedik Eurobarométer felmérésének Romániára vonatkozó adatait ismertette vasárnap.
A romániai lakosság mindössze 46 százaléka tartja még mindig jó dolognak Románia európai uniós tagságát, szemben a 62 százalékos európai átlaggal. 2015-ben még jóval magasabb, 68 százalékos volt azoknak a romániai lakosoknak az aránya, akik szerint az uniós tagság jó dolog, szemben az akkori 54 százalékos uniós átlaggal. A romániai lakosság EU-ba vetett bizalmában a fordulópontot a koronavírus-világjárvány jelentette, amikor Brüsszel szigorú, a beoltottságtól függő utazási szabályokat vezetett be – magyarázta az erdélyi lap.
Az uniós tagság előnyeit firtató kérdésre adott válaszoknál már kisebb az eltérés a román és az uniós átlag között. A megkérdezettek 66 százaléka válaszolta azt, hogy Románia profitált abból, hogy tagja az EU-nak, míg uniós szinten a polgárok 72 százaléka vélte úgy, hogy „mindent összevetve, országának előnyös az uniós tagság”.
Az Európai Parlamentbe vetett bizalom tekintetében Románia (52 százalék) közelebb maradt az európai átlaghoz (54 százalék). A nemzeti parlamentekbe vetett bizalom európai szinten is meglehetősen alacsony (34 százalék), a romániai lakosságnak viszont mindössze 29 százaléka bízik benne.
Az EP jelentéséből egyébként arra is fény derül, hogy a romániai lakosság EU-ba vetett bizalma a koronavírus-világjárvány kitörésekor zuhant meg, amikor Brüsszel szigorú, a beoltottságtól függő utazási szabályokat vezetett be.
„Nem a pandémia, hanem a világjárványról szóló diskurzus járult hozzá nagymértékben az EU-ba vetett bizalom csökkenéséhez. A korlátozás-, tudomány- és oltásellenes diskurzus. Egy olyan diskurzus, amely automatikusan az Európai Unió elleni diskurzussá vált, amely megpróbált szabályozni, megoldásokat találni. A világjárvány után az ukrajnai háború ugyanilyen Európa-ellenes diskurzussá alakult át, amely az interneten zajlik, és nincs hatékonyan ellensúlyozva. A jelenség azonban már 10 évvel ezelőtt is látható volt, és minden bizonnyal része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország és más államok az Európai Unió és a demokrácia ellen folytatnak” – idézte a Krónika Cristian Pirvulescu politológust, aki az RFI rádiónak nyilatkozva értékelte a romániai adatsort.
