A főigazgató úgy fogalmazott, Nyugaton nem néztek szembe a kommunizmus bűneivel. „Azt hittük 33 évvel ezelőtt, hogy a kommunizmusnak vége és belépünk a szabadság világába, a nyugati világba, ami után annyi ideig vágyakoztunk. De ez nem így van” – hangsúlyozta. Hozzátette: Nyugaton elfogadottnak tekintik Lenin vagy Marx szobrok állítását, és „semmibe veszik, hogy azt, hogy mi milyen érzéseket, tapasztalatokat gyűjtöttünk.” Az Európai Unióban, az európai bíróságokon a vörös csillagot sem voltak hajlandók felvenni az önkényuralmi jelképek közé – jegyezte meg.

Hirdetés

Schmidt Mária kiemelte: Magyarországon a Terror Háza Múzeum 2002-es megnyitásával elindítottak egy vitát a huszadik század értelmezésével kapcsolatban.

„Kezünkbe vettük a kommunizmus értelmezését, ami addig a kommunista elit kezében volt”

– húzta alá.

Úgy folytatta, a kommunista elit átmentette a szerepét és az értelmiségi pozícióit a rendszerváltoztatás után és „meg volt győződve arról, hogy a későbbiekben is az ő privilégiuma lesz a múlt értelmezése.”

Korábban írtuk

„Ezt elvettük tőlük” – szögezte le a főigazgató, hozzátéve: a többi intézettel összefogva teljes áttörést tudtak elérni, így Magyarországon a kommunista, baloldali történelemszemlélet már nem játszik semmilyen szerepet.

Beszélt arról is, hogy míg 1945 után a szövetségesek megsemmisítették a nácizmust, betiltották a náci pártokat, a kommunista pártok ma is ott vannak az Unióban, a kormányokban, a parlamentekben, ma is elfogadott koalíciós partnerek. Példaként elmondta, hogy Németországban olyan kormány által szervezett tüntetéseket tartanak, ahol kommunista jelszavakkal a teljes jobboldal ellen tüntetnek.

Schmidt Mária hangsúlyozta azt is, hogy a kommunista és náci rendszert össze lehet és kell is hasonlítani. Szerinte nincs egyensúlyban a két rezsim értelmezése, kezelése, Úgy vélte azonban, hogy amíg Európa 80 év után „még mindig azt érzi elsődleges feladatának, hogy a nácikkal harcol, addig ez a helyzet nem fog megváltozni.”

Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese elmondta: Magyarországon a szabad választásokon hatalomra kerülő konzervatív, kereszténydemokrata kormány többször is megpróbálta a kommunista bűnösök felelősségre vonását. Magyarország ugyanakkor „nem légüres térben létezik”, egyik nagyhatalmi érdekszférából átkerült egy másik konglomerátumba, ahol nem volt igény a leszámolásra – magyarázta.

Rámutatott: a kommunizmus az elmúlt száz évben meghódította az európai és amerikai értelmiség jelentős részét. Magyarországon is létezik a „posztkommunista elbeszélésmód”, amivel még mindig küzdenek.

Hubertus Knabe, a német Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) jelenkori történelem tanácsadó testületének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus bűntetteinek kezelése hiányos volt. Kiállítások, könyvek, kutatások születtek a témában, de az elkövetők közül szinte senki nem ment börtönbe – mondta, hangsúlyozva: „ez nagy szégyen”. Felidézte, hogy Németországban 250 embernek kellett bírósági procedúrán átmennie, ám végül csak 40-en mentek börtönbe, „ők sem túl hosszú időre”, a leghosszabb büntetés négy éves volt. Szavai szerint volt ugyan politikai akarat a felelősök megbüntetésére, de ebben sem a korábbi vezetők és az új pártok sem voltak érdekeltek.

Andrew Bremberg, az egyesült államokbeli Kommunizmus Áldozatainak Emlékére Alapítvány (VOC) elnöke az oktatás fontosságát emelte ki. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok, akiknek már nincs tapasztalatuk a kommunizmusról, nem értik, miről van szó, tudatlanok és jellemző rájuk a felelősségvállalás hiánya. „A fiatalokat nem igazán érdekli a kommunizmus, a középiskolásoknak, egyetemistáknak mindössze 10-20 százaléka hallott Sztálinról” – magyarázta. Hozzátette: mindez reményre is okot ad, mivel a képzés segítségével lehetőség van rámutatni arra, milyen gonosz rezsim volt a kommunizmus.

Marek Mutor, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (PEMC) elnöke ugyancsak fontosnak nevezte, hogy az új generációk megtudják, mivel kell szembenézni. Elmondta, hogy Brüsszelben e célból emlékhelyet hoztak létre, amelyen 800 áldozat neve szerepel, akik a Gulágon szenvedtek vagy haltak meg.

Ez a munka még nem zárult le, a projekt kezdeti fázisban van – jelezte, hozzátéve: egy szabadon látogatható levéltári központ létrehozásán is dolgoznak, ahová összegyűjtik mindazt a tudást, ami a kommunizmus áldozataira vonatkozik. A központ fontos mérföldkő lesz az áldozatok európai szintű elismerése terén

– mondta.

Marek Mutor aláhúzta: sosem szabad az áldozatokról megfeledkezni, és nem szabad engedni, hogy ilyesmi újra megtörténjen.