Fotó: ShutterStock/Alexandros Michailidis
Hirdetés

Olaf Scholz német kancellár felszólította az országban tartózkodó ukrán menekülteket, hogy aktívabban keressenek munkát. Felszólította a tisztviselőket a bürokrácia csökkentésére, a munkaadókat pedig arra, hogy több ukrán állampolgárt vegyenek fel.

A berlini kormányt bírálatok érték az ukrán menekültekkel szembeni különleges bánásmód miatt, amely lehetővé teszi számukra – a más országokból érkező menedékkérőkkel ellentétben – a Bürgergeld, vagyis az állampolgári juttatás folyósítását. A szociális juttatás jellemzően az alacsony jövedelmű németek vagy az országban élő uniós állampolgárok számára van fenntartva.

A konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) azzal érvelt, hogy a nagyvonalú segélyek elriasztják az ukránokat a munkakereséstől.

Becslések szerint 2024 júliusára több mint egymillió ukrán menekült élt Németországban.

Korábban írtuk

Scholz szombaton a Szociáldemokrata Párt (SPD) által a választókerületében, Teltowban szervezett rendezvényen felszólalva azt mondta, hogy bár egy speciális kormányprogramnak köszönhetően 200 ezerre emelkedett a foglalkoztatott ukránok száma, „van még pár százezer”, akik még mindig munkanélküliek.

„Tehát az a kívánságom, hogy az ukránok dolgozzanak”– mondta a kancellár.

A német kormányfő elismerte, hogy sok ukrán menekült nem fog tudni azonnal a képzettségének megfelelő munkát találni, vagy először be kell érnie részmunkaidős foglalkoztatással, de hangsúlyozta, hogy ezek a tényezők nem szabad, hogy eltántorítsák őket a munkakereséstől.

Hitetlenkedésének adott hangot amiatt is, hogy abból a 2000 ukrán orvosból, akik a német egészségügyi rendszerben próbáltak elhelyezkedni, mindössze 120-nak sikerült munkavállalási engedélyt szereznie.

A kancellár felszólította a munkaadókat, hogy „nézzék meg az embereket”, hozzátéve, hogy a szükséges igazolásokat később is be lehet szerezni.

Scholz emellett felszólította a regionális hatóságokat, hogy csökkentsék a külföldiek szakmai képzettségét elbíráló, egymást átfedő feladatokat ellátó hivatalok számát.

Korábban a Bundestag CSU-frakciójának elnöke, Alexander Dobrindt a Bildnek azt mondta, hogy „több mint két évvel a háború kezdete után most már az elvnek kell érvényesülnie: vagy Németországban vállalnak munkát, vagy visszatérnek a biztonságos nyugat-ukrajnai területekre”.

A Bild az év elején arról számolt be, hogy az ukrán menekültek foglalkoztatási aránya Németországban mindössze 25 százalék, ami a legalacsonyabb érték a befogadó országok között.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el az Orosz Hírek oldalán.