A kancellár az országos közszolgálati televíziókban és több kereskedelmi csatornán is sugárzott beszédében kiemelte, hogy a németek „mind a mai napig hálásak” azért, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot.

Hirdetés

Azonban „nem emlékezhetünk meg a második világháború végéről Európában anélkül, hogy ne néznénk szembe a ténnyel: ismét háború van Európában, és Oroszország robbantotta ki ezt a háborút” – tette hozzá Olaf Scholz.

Mint mondta, oroszok és ukránok együtt harcoltak és hatalmas áldozatot hozták azért, hogy legyőzzék a „gyilkos német nemzetiszocializmust”. Németország akkor mindkét nép ellen bűnöket követett el, és évtizedek óta dolgozik kiengesztelésükért, a megbékélésért.

Most viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök „le akarja igázni Ukrajnát, és el akarja pusztítani kultúráját és identitását”, és mivel a németek 1933 és 1945 közötti „katasztrofális történelmének” az a tanulsága, hogy soha többé nem szabad megengedni a háborút, a népirtást és a zsarnokságot, Németország támogatja Ukrajnát „az agresszor elleni harcban” – fejtette ki a kancellár.

Korábban írtuk

Németország ezzel „a jogot és a szabadságot védi”, és ha nem így tenne, az azt jelentené, hogy „megadjuk magunkat a puszta erőszaknak és felbátorítjuk az agresszort” – tette hozzá.

Ugyanakkor nemcsak az Ukrajna iránti „legteljesebb szolidaritást” előíró történelmi kötelességnek kell megfelelni, hanem gondoskodni kell a haza és a szövetségesek védelméről is – emelte ki.

Mindebből „négy világos elv” következik a politika számára – mondta Olaf Scholz.

Ismertette: először is nincs egyoldalú német fellépés, minden intézkedést „a lehető legszorosabban egyeztetünk szövetségeseinkkel, Európában és az Atlanti-óceán túloldalán”.

A második elv szerint „ügyelünk saját védelmi képességünk fenntartására”, ezért az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg támogatása mellett a német hadsereget (Bundeswehr) is megerősítik.

A harmadik alapelv szerint „nem teszünk olyan lépést, amely nekünk és partnereinknek nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak”.

A negyedik elv azt írja elő, hogy „nem hozunk olyan döntést, amely hadviselő féllé tenné a NATO-t” – fejtette ki Olaf Scholz.

A német kancellár hozzátette: Németország álláspontja és a tevékenységét szervező alapelvek így világosak, de nem lehet megmondani, hogy mikor és hogyan ér véget az ukrajnai háború. Az viszont biztos, hogy orosz „békediktátum” nem lesz, mert az ukránok nem fogadnák el, „és mi sem” – mondta Scholz.