A tábornok szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki „népi milícia” megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a Mariupol peremén lévő lakónegyedekben, ami lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.

Hirdetés

Mizincev szerint az orosz oldalon 200 autóbuszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, egyebek között gyógyszert szállítottak. A tábornok azt mondta, hogy a város összes lakosát, aki erre kifejezi igényét, ideiglenes szálláson tudják elhelyezni, ahol orvosi és pszichológusi segítséget kaphatnak.

Az Interfax orosz hírügynökség háttere szerint a mintegy 450 ezer lakosú Mariupol Donyeck után a második legnagyobb város a szakadár donyecki „népköztársaság” területén. Az ukrán kormányerők nem sokkal a függetlenség kikiáltása után, 2014 júniusában, visszanyerték ez ellenőrzést a város felett, amelynek külkerületei a konfliktus legsúlyosabb összecsapásainak helyszínévé váltak.

A donyecki „népi milícia” 2022. március 7-én tett bejelentést az Azovi-tenger partvidéke legnagyobb településének teljes bekerítéséről. Orosz források szerint a városban az ukrán Azov radikális nacionalista ezred fegyveresei élő pajzsként használják a polgári lakosságot és civil létesítmények fedezékébe állítják a nehézfegyvereiket.

Mizincev tábornok hétfőn azt állította, hogy az ukrán városokban a nacionalisták által túszul ejtett lakosság nem a Nyugattól, hanem Oroszországtól vár védelmet, amelyet szerinte alátámaszt az orosz félhez intézett, több millió evakuálási segélykérés. Közlése szerint több mint 15 millió ukrán állampolgárt továbbra is szoros kapcsolatok fűznek Oroszországhoz.

Hozzátette, hogy az orosz védelmi tárca értesülései szerint Ukrajnában a területvédelmi zászlóaljak csaknem hétezer külföldi állampolgárt tartanak túszul.

Korábban írtuk