Silvio Berlusconi megváltoztatta Olaszországot
– Silvio Berlusconi az Olasz Köztársaság leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, a nagy visszatérő, a „lovag”, a reformer, a példakép – mondta a hétfőn elhunyt olasz politikusról a Magyar Nemzetnek adott interjúban Tóth Bálint László, a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutatója.
– Berlusconi halála megrázta az olasz politikát és társadalmat. Egy szimbólum távozott. A „lovag” politikusi jelentősége korszakosnak mondható, ami miatt az Olasz Köztársaság története 2023. június 12-től egyértelműen egy Berlusconi előtti és utáni világra lesz bontható
– fogalmazott az elhunyt Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnökről Tóth Bálint László, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) politikatudományi műhelyének kutatója.
– Amikor 1994 januárjában megalapította a Forza Italia elnevezésű pártját, akkor ezt televíziós kamerák előtt tette, azzal a hozzáfűzéssel, hogy Olaszország az az ország, amelyet szeretek. Az olasz politikai kommunikációban a hosszas programbeszédek helyett meghonosította a show-műsort, az egyszerűbb nyelvezetet és a viccelődést, sok esetben éppen magát téve a humor tárgyává
– mondta Berlusconi olasz közéletet és politikát forradalmasító lépéseiről az MCC kutatója.
Majd felhívta a figyelmet a milánói üzletember és politikus olasz döntéshozatali folyamatokban elért reformjára – például a frakcióüléseket felváltották a klubestek, valamint megváltoztak a képviselők öltözködési és viselkedési szokásai is. Sőt, Berlusconi megtörte azt a hidegháború alatt kialakult olasz törvényhozási hagyományt, hogy a szélsőjobboldali, nacionalista formációkkal a nagy pártok nem szövetkeznek és nem veszik be őket a kormánykoalícióba – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
– Ő ugyanis azt a Gianfranco Finit tette meg a második és harmadik Berlusconi-kormányban miniszterelnök-helyettesnek és külügyminiszternek, aki az egykori konzervatív Nemzeti Szövetség és a szélsőjobboldali Szociális Mozgalom pártok főtitkára is volt
– magyarázta Tóth Bálint László.
A déli lakosok szimpátiáját is elnyerte
Ha már tabuk, 1994-ben a világon egyedülálló módon győzött úgy a törvényhozási választásokon Berlusconi pártja, hogy azt csupán két hónappal korábban alapították, sőt ekkor automatikus lett a legnagyobb párt listavezetőjének miniszterelnöki jelöltsége, kihagyva a hosszas koalíciós tárgyalásokat és csorbítva az államfő közjogi szerepét.
A szakértő szerint Berlusconi sikerességének kulcsa, hogy a vállalkozói, északolasz kispolgári mentalitása ellenére elnyerte a hagyománytisztelő déli lakosok többségének a szimpátiáját is, hol a nápolyi dalok éneklésével, hol az ott élők nyelvezetének használatával, hiszen értette a helyiek gondolkodásmódját.
Arra a kérdésre, hogy Berlusconi után mi lehet pártja, a Forza Italia sora, elmondta, „régi kérdés, hogy létezik-e nélküle a párt, de vannak felfutóban lévő karrierutak, amelyek lehet, eddig éppen Berlusconi aktivitása miatt nem tudtak érvényesülni, és persze akadnak nagy öregek is, mint a jelenlegi külügyminiszter, Antonio Tajani, aki az Európai Parlament elnöke is volt, de az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mert alternatívát és konkurenciát jelentett a pártalapító számára” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette, hogy a mérsékelt, jobbközép formáció az elmúlt években már egyre kevésbé tudott sikereket felmutatni a választásokon, sőt a jelenlegi olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni által vezetett Itália testvérei párt vagy az infrastrukturális és közlekedési miniszter, Matteo Salvini Liga pártja is rengeteg szavazót csábított el tőlük, különös tekintettel a fiatalokra.
Egyfajta példaképként tekintett rá a magyar miniszterelnök
– Az életműve messze túlmutat a politikai örökségén, hiszen óriási média- és reklámpiaci birodalmat hagyott hátra. Az 1980-as, 1990-es években forradalmasította és liberalizálta a kereskedelmi televíziózást, elsőként eleget téve a nem közszolgálati csatornák újonnan bevezetett hírszolgáltatási kötelezettségének – mondta az MCC kutatója.
– A magyar–olasz kapcsolatok mindig is jók, a rendszerváltozást követően pedig egyre szorosabbak voltak. A politikában persze sokat számít a testvérpárti viszony, tehát az, hogy az Európai Parlementben évtizedeken át ugyanabban a pártcsaládban volt a Forza Italia és a magyar kormánypártok, a Fidesz és a KDNP is – fogalmazott az olasz–magyar viszonyról a szakértő.
Majd hozzátette, hogy Berlusconi, amikor Magyarországról beszélt, sokkal inkább Orbán Viktor miniszterelnökre hivatkozott, akivel – amennyire tudni lehet – baráti volt a viszonya.
– A magyar miniszterelnök egyfajta példaképként tekintett rá, hiszen a Forza Italia (Hajrá, Olaszország!) rigmus megjelent a magyar miniszerelnök beszédeiben is Hajrá, Magyarország! formában – magyarázta.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
