A szlovák politikus nem mert nyilatkozni a Demokratának

Bebizonyosodott, hogy a magyarellenességéről és soviniszta kijelentéseiről ismert Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, a szlovák kormánykoalíció tagja csupán szájhős. Ennek egyik bizonyítéka, hogy félt nyilatkozatot adni lapunknak.

A Demokrata interjút kért Jan Slotától, amelyre első reagálása pozitív volt, aminek őszintén örültünk. Slota úr sajtótitkára, Jana Benková azt kérte, hogy elektronikus postán küldjük el kérdéseinket a Szlovák Nemzeti Párt elnöke számára. Elolvasván kérdéseinket, mégis elutasították a személyes és írásbeli interjú lehetőségét, mondván: „a pártelnök bármit válaszol a Demokrata kérdéseire, mindenképpen negatív képben jelenik meg a magyar olvasók előtt.”

A célunk egyáltalán nem ez volt. Lehetőséget akartunk adni Jan Slotának arra, hogy végre tiszta vizet öntsön a pohárba a szlovák-magyar kapcsolatokba komoly feszültséget hozó kérdésekben. Mi párbeszédet kezdeményeztünk, nyilatkozatot kértünk, amelyben kendőzetlenül elmondhatta volna árnyalt véleményét a két nép kapcsolatáról. A szlovák pártvezető azonban nem élt a lehetőséggel.

Ehelyett sajtótitkára a következőket írta e-mailen a Demokrata munkatársának:

„Tisztelt Tarics úr!

Megkaptam az Ön, elnök úr számára megfogalmazott kérdéseit. Elolvastuk, és kérdéseit nem tartjuk korrektnek, ellenkezőleg: tendenciózusan és hangulatilag végtelenül negatívnak tartjuk azokat, ezért nem válaszolunk rájuk. Ezen állásfoglalásunkat mielőbb közölni kívántam Önnel, hogy ne bonyolítsuk lapzártájuk folyamatát. Megértését köszönöm.

Jana Benková, a Szlovák Nemzeti Párt sajtótitkára

Kelt Pozsonyban, 2007. szeptember 27-én, 11 óra 18 perckor”

Az alábbiakban tömörítve a Demokrata kérdéseit közöljük, az olvasóra bízva annak megítélését, hogy ezek „inkorrektek és végtelenül negatívak”-e vagy sem.

– Miért kezdeményezte a magyarok és németek polgári és tulajdonjogait csorbító Benes-dekrétumok szentesítését kimondó határozat elfogadását a szlovák parlamentben, és mi a jelentősége ennek? – Nem gondolja-e, hogy ez rontja a szlovák-magyar kapcsolatokat? – Nem fél-e attól, hogy a határozat elfogadása rontja Szlovákia tekintélyét a demokratikus világban, vagy biztos volt abban, hogy az Európai Uniót hidegen hagyja ez a kérdés? – Hogyan értékeli azt a tényt, hogy Budapest a határozat elfogadása után bekérette Szlovákia magyarországi nagykövetét? – Mit szól ahhoz az osztrák véleményhez, miszerint az önök határozata „érthetetlen aktus”, illetve „pofon az európai közösség értékeinek és jogrendszerének”? – Önök a határozat elfogadásánál a Cseh Parlament 2002-es határozatára hivatkoznak, holott az teljesen más jogi vonatkozású. Mi a véleménye erről? – Ön miért utálja a magyarokat? – Milyen indíttatásból fogadtatta el a szlovák parlamentben a Hlinkáról szóló törvényt? – Az elmúlt napokban „hányadéknak” és „rothadó tehénszarnak” nevezte Csáky Pált, az MKP elnökét. Nem gondolja, hogy ezzel túllépte a becsületsértés határait? – Hogyan képzeli el a magyarok és a szlovákok együttélését Szlovákiában?

Eddig a kérdések, röviden. Azóta kiderült, hogy Jan Slota nem bánta meg, amit mondott, nem is hajlandó bocsánatot kérni Csákytól, sőt kijelentette: „Azzal, amit mondtam, a tehénszart sértettem meg.” Mindezt azzal tetézte, hogy Csákyt „a Horthy-rendszer ivadékának” nevezte. Az MKP elnöke bocsánatkérést és kárpótlást követel, és feljelentette Slotát.

A Ján Slota pártjához tartozó oktatási miniszter a napokban olyan tervezetet készített elő, amely szerint a Szlovákiában használt tankönyvekben a magyar helységneveket csak szlovák nyelven lehessen írni, amire még a legvadabb kommunista időszakban sem volt példa. Továbbá a felvidéki magyarság egyetlen magyar nyelvű, önálló felsőoktatási intézményét, a három éve alakult révkomáromi Selye János Egyetemet egyszerű felsőfokú szakiskolává kívánja visszaminősíteni úgy, hogy sem magiszteri, sem pedig doktori képzés ne folyhasson ott.

Valóságos szlovák offenzíva folyik a felvidéki magyarság ellen: többek között 2008 januárjától teljesen le akarják építeni a pozsonyi Pátria Rádiót, illetve az Ifjú Szívek nemzetközi hírű tánccsoportot. A révkomáromi Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeuma alapszabályának erőszakos megváltoztatásával a jelenleg országos hatáskörrel működő intézményt regionális institúcióvá akarják degradálni, és a „Magyar Kultúra” szókapcsolatot ki akarják venni a múzeum nevéből…

Ezekre az intézkedésekre már nem elegendő Sólyom László köztársasági elnök diplomáciai erőfeszítése és udvariassági látogatásai, Szili Katalin házelnök sértődése, Németh Zsolt külügyi bizottsági bágyadt tiltakozása. Itt hatásos megoldásra volna szükség. Mielőtt bevonulnak Budapestre.

Tarics Péter