A határ menti területek elnéptelenedése nyílt meghívást jelent a migránsok számára, akik potenciális fenyegetést jelentenek Lika-Zengg és a vele szomszédos, egyre gyérebben lakott horvátországi megyékre – figyelmeztetett Kolinda Grabar-Kitarovic államfő szerdán.
 


Fotó: MTI, archív, illusztráció

A horvát elnök a boszniai határhoz közeli délnyugat-horvátországi Lika-Zengg megyei tanács ülésén szólalt fel. A megyén keresztül halad át az új balkáni migránsútvonal. A jórészt közel-keleti bevándorlók Bosznia-Hercegovinából érkeznek illegálisan az országba, majd haladnak tovább Szlovéniába, hogy onnan eljussanak más uniós országokba.

Grabar-Kitarovic kiemelte: a lakosság megtartása ezekben a megyékben kulcsfontosságú a biztonság szempontjából. Az államfő azt mondta, itt az ideje, hogy a kormány véghezvigye a reformokat, amelyek biztosítják a bérek növekedését, és megállítják az elvándorlást, amely az államfő szerint egyes területeken katasztrofális méreteket öltött.

Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor ügye nem lehet többé kifogás a reformok elhalasztására – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: sürgősen demográfiai intézkedéseket kell hozni, párhuzamosan a gazdasági intézkedésekkel, különleges hangsúlyt fektetve a családpolitikára.

„Nemsokára nyilvánosságra hozom javaslataimat, a kormánnyal vagy egyedül” – mondta Grabar-Kitarovic, majd felszólította a kabinetet, hogy közösen oldják meg a problémát.

Kiemelte: „amikor van saját államunk, de nincs benne társadalmi jólét, szükség van erkölcsi megújulásra is”. Az államfő szerint utóbbi a legfőbb oka az elvándorlásnak, mert az emberek úgy érzik, a rendszer igazságtalan, és nem bánik mindenkivel egyenlően.

„Van saját országunk, de még nem működtetjük megfelelően” – hangsúlyozta. 

Különösen a fiatalok érzik úgy, hogy az állam egyeseknek anyja, míg másoknak mostoha anyja. Mostoha anyja azoknak, akik nem tartoznak ugyanazon politikai, rokoni, érdek- és más lobbihoz – tette hozzá. 

Mindez együtt vezet ahhoz, hogy a fiatalok Írországban, Németországban és más nyugat-európai országokban keresnek emberhez méltó életet – húzta alá.

Mint mondta: a demográfiai válság megoldásának azért szentelte magát, mert égető probléma, stratégiai kérdés a megmaradás és a társdalom fejlődésé szempontjából.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerőpiac. Azóta egyre több fiatal dönt a nyugat-európai munkavállalás mellett, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. 

A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság tíz százaléka. A demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlással fenyeget.