A szlovák külügyi szóvivő és a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke után a három legfőbb szlovák közjogi méltóság is bírálta és provokációnak nevezte Sólyom László péntekre tervezett szlovákiai útját. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök szintén azt kifogásolta, hogy a magyar államfő azon a napon látogat Révkomáromba, és avatja fel Szent István szobrát, amikor Szlovákia arra emlékezik, hogy területét a Varsói Szerződés csapatai 41 évvel ezelőtt megszállták.

Ivan Gasparovic államfő újságíróknak nyilatkozva azt állította, számára nem meglepetés Sólyom László útja, mert – megfogalmazása szerint – a magyar államfő szívesen portyázik a volt történelmi Magyarország utódállamaiban. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyanakkor nem lát provokációt Sólyom László látogatásában. Mint fogalmazott: szerinte normális, hogy az Európai Unió államfői meglátogatják egymást. A látogatás dátumát azonban ő sem tartja megfelelőnek.

A magyar nemzeti ünnep másnapja

A Köztársasági Elnöki Hivatal a szlovák bírálatokra válaszul azt közölte: Sólyom László révkomáromi látogatását a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette a szlovák hatóságoknál. Mint a közleményben írják, Sólyom László köztársasági elnök a révkomáromi Szent István Szoborbizottság meghívására vesz részt és mond beszédet augusztus 21-én, pénteken Révkomáromban a közadakozásból állított Szent István-szobor avatásán.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: természetesen tudták, hogy a szlovákoknak mit jelent ez a nap, tavaly ugyanis a negyvenedik évfordulón Sólyom László a nyilvánosság előtt elnézést kért Magyarország nevében, ezt a tényt azonban a szlovák fél nem kezelte olyan hangsúlyosan, mint az idei szoboravatást, amelyre a magyar nemzeti ünnep másnapján, augusztus 21-én kerül sor – hívta fel a figyelmet Kumin Ferenc.

A szlovák akadémikusok távol maradtak a budapesti konferenciától

Ahol a nyelv használatát korlátozzák, ott az ember szabadságát veszélyeztetik – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nyelvhasználatról rendezett budapesti konferencián. A tanácskozást július végén azzal hirdette meg Pálinkás József, hogy a szlovák és a magyar akadémia együttműködésére van szükség a nyelvhasználat terén, miután a pozsonyi parlament elfogadta a kisebbségi nyelvhasználatot szigorúan korlátozó jogszabályt.

A szlovák akadémikusok azonban nem jöttek el a konferenciára , így határon túli és hazai magyar tudósok magyarul beszéltek a kisebbségi nyelvhasználatról – szigorúan tudományos, és nem politikai alapon.

A jogszabály szeptember elsején lép hatályba Szlovákiában, a magyarok tiltakozása ellenére. Előírja például, hogy közintézményekben csak szlovákul lehet majd beszélni, kivéve, ha a településen húsz százaléknál nagyobb a magyar lakosok aránya. Aki ezt nem tartja be, azt akár ötezer euróra is büntethetik – még akkor is, ha adott esetben orvos és beteg, tanár vagy diák, ügyintéző vagy ügyfél is magyar anyanyelvű. A törvény előírja azt is, hogy az államigazgatásban dolgozóknak, tanároknak, újságíróknak vizsgát kell tenniük szlovák nyelvből. Az emlékműveken, emléktáblákon is mindent két nyelven kell majd kiírni.

Sólyom László államfő azt mondta, hogy a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenütt. A konferencián azonban elhangzott: nincs biztos jogi megoldás. Az eddigi huzavonából is az derült ki, hogy az uniós nyomásgyakorlás sem segít. Sólyom László köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Nyugat-Európában vagy az egységesebb nemzetállamokban valószínűleg nem is értik, hogy Kelet- és Közép-Európában vagy a Balkánon mit jelent a kisebbségi kérdés. Az államfő közölte: ezt a konferenciát nemcsak a magyar nyelv ügyében rendezték meg, hanem minden olyan nyelv ügyében, melyet Szlovákiában használnak.

Szakértők szerint a nagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó radikális megmozdulások vezethetnek eredményre, mint például a Magyar Koalíció Pártjának szeptember elsejére tervezett tüntetése a szlovák államnyelvtörvény ellen, vagy Balázs Péter külügyminiszter felvetése, miszerint küldjünk megfigyelő csoportokat Szlovákiába, hogy ellenőrizni lehessen a szlovák államnyelvtörvény betartásának és betartatásának körülményeit.

A konferencián többek közt részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János, az SZDSZ elnöke, Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke, valamint Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke is.

(MR Online)