Soros György a Balkánon is fűti az indulatokat

Még feszültebbé vált a helyzet a szerb és a koszovói vezetés közt, amiért utóbbi nyíltan támogatja az Albániával való egyesülést. A Nagy-Albánia-terv hátterében Soros György ténykedése is felfedezhető – írja a Magyar Hírlap.

Élesen reagált a napokban arra Ana Brnabic szerb kormányfő, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök utalásokat tett egy esetleges referendumra, amely országának Albániával való egyesítéséről szólna. Brnabic szerint ez a nyilatkozat ismét hozzájárul a regionális stabilitás és biztonság aláásásához. Kurti egyébként azt mondta korábban, ő személy szerint az egyesítésre szavazna, amennyiben az demokratikus és békés keretek közt zajlik le.

A szerb miniszterelnök az Európai Parlament illetékes jelentéstevőjének, Viola von Cramon-Tau-badelnek is üzent: szerinte ha ilyenkor Brüsszelben hallgatnak, az az egyetértés jele. A jelek szerint Brnabic túl sok megértésre nem számíthat Cramon-Taubadeltől, a német zöldpárti politikus ugyanis nemrég az Euractiv portálon megjelent publicisztikájában bírálta Szerbiát, amiért szerinte nem mutat előrelépést a jogállamiság területén. A képviselő bírálta az Euró-pai Bizottságot is, amiért túl „puha” Belgráddal szemben, és túl sokat enged a saját standardjaiból.

A koszovói és az albán kormány egyébként pénteken ismét közösen ülésezik, az együttműködés lehetőségeit vitatják meg több területen is.

„A Nagy-Albánia-terv már több éve az egyik alapját képezi Edi Rama albán miniszterelnök politikájának” – hangsúlyozta a Magyar Hírlap megkeresésére Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója. Mint mondta, e terv lényege, hogy gyakorlatilag egy államba, egy Nagy-Albániába olvassza össze a térségben található albánokat. A törekvés tehát nem csak a fentebb említett Koszovóra terjed ki, hanem például Montenegró keleti, Észak-Macedónia nyugati és Szerbia déli részére, valamint Görögország nyugati határsávjára.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Hírlap oldalán, IDE kattintva!