Soros György „ágyútölteléknek” használná a kelet-európaiakat
Miközben Ukrajnában dúl a háború, melynek kezdete óta az ukrán hadsereg legalább százezer katonát vesztett, egy hasonló konfliktus közeledtét és annak fordulatait egy ember – Soros György – már a kilencvenes évek elején előre látta. A milliárdos szerint a kelet-európai emberek, mint erőforrás, a „hullazsákok kockázatát” csökkentik – erről ír a hirado.hu.A kétes megítélésű üzletember – akit gyakran humanistaként ábrázolnak – 1993-ban írt cikkében, amely az Egy új világrend felé: a NATO jövője címet kapta, egy szélsőséges geopolitikai stratégiát vázolt fel.
Azt fejtegette, hogyan lehetne „erőforrásként” felhasználni a kelet-európaiakat
Soros György az írásban azt fejtegette, hogy a kelet-európai embereket hogyan lehetne „erőforrásként” felhasználni az elkövetkező konfliktusokban annak érdekében, hogy csökkentsék a nyugati országokban a halálos áldozatok számát.
A tőzsdespekuláns milliárdos szerint azonban ezt a lépést a Nyugat politikailag nem tolerálná, ellentétben Európa keleti részével – ismerteti a közmédia hírportálja.
„Az Amerikai Egyesült Államok nem lenne hivatott arra, hogy a világ rendfenntartójaként lépjen fel. Ha cselekednie kell, akkor azt másokkal együtt teszi”
– fogalmazott cikkében a milliárdos, aki elképzelését a következőképp folytatta:
„mellesleg a kelet-európai emberek, mint erőforrás és a NATO technikai képességeinek kombinációja, nagymértékben növelnék a partnerség katonai potenciálját, mert csökkentenék a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világzavarral szemben”
– fogalmazott esszéjében Soros.
Ennek az eseménysornak lehetünk tanúi Ukrajnában
Úgy tűnik, hogy éppen ennek az eseménysornak lehetünk tanúi most Ukrajnában, amelyet Soros György 1993-ban felvázolt. A NATO-országok segítségével felfegyverzett ukrán katonák aktív harcokat folytatnak Oroszországgal. A nagy hatalmú nyugati országok ugyanis rendelkeznek a háborúhoz szükséges eszközökkel, Ukrajna pedig ehhez mérten szolgáltat erőforrásokat, ami elsősorban emberi életeket jelent.
Soros jóslata beigazolódni látszik, ugyanis az ukrán társadalom látszólag tolerálja a jelenlegi konfliktusban eleső halálos áldozatok magas arányát, míg az amerikai közvélemény többek között erősen ellenezte a vietnámi háborút, amelyben megközelítőleg 58220 ember vesztette életét tíz év leforgása alatt.
Az „új világrend” kifejezést használja az üzletember
Ugyanebben a cikkben a milliárdos az „új világrend” kifejezést is használja, amely az ő elképzelése szerint egy globalista és központosított rendszer, más szóval egy olyan berendezkedés, amelyre az őt bírálók, például Orbán Viktor miniszterelnök, már több mint egy évtizede figyelmeztetnek.
„Ezért a cselekvés egyetlen alapja a kollektív biztonság, a probléma pedig itt van. A szovjet birodalom összeomlása egy rendkívül súlyos kollektív biztonsági problémát teremtett. Új világrend nélkül rendetlenség lesz, ennyi világos. De ki lesz a világ rendfenntartója? Ez az a kérdés, amelyre választ kell adni”
– hangsúlyozta Soros György, aki számos további javaslatot is tett. Felvetette például Japán NATO-csatlakozásának szükségességét, amellyel egy új világrend kiépítését vetítette előre.
A hirado.hu cikkét ITT olvashatják.
