Hirdetés

Tíz éve még más idők jártak. 2010-ben még spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt a ma már balliberális Süddeutsche Zeitung. Olyannak, aki több ország devizája ellen is sikeresen spekulált, és aki most Németország ellen játszik. Szinte hihetetlen, hogy tud egy évtized alatt ekkorát fordulni egy ország politikája.

Idézet a Süddeutsche Zeitung 2010. június 24-ei számából: „Soros, aki filantróp­nak nevezi magát, nem más, mint a kapitalizmus ördögfiókája, aki gyűlöli a politikai jobboldalt. Most a német szövetségi kormányt vette célba.” Soros szerint ugyanis a német politika „veszélyt jelent Európára”. A lap azt is megemlítette, hogy „Soros Budapesten született Schwartz György néven, majd Karl Poppernél tanult Londonban”. Majd így folytatja: „Most azt javasolja, hogy Németország hagyja el az euróövezetet. Mert akkor szárnyalna a DM, és esne az euróárfolyam… Így akkor neki, a szabadradikálisnak könnyebb dolga lenne. Maga is bevallja, hogy csak pénzt akar keresni. A Forbes a vagyonát kilencmilliárd dollárra becsüli” – írta tíz éve a Süddeutsche Zeitung.

Ilyen cikk ma már nem jelenhetne meg Németországban. A korábban konzervatív Süddeutsche Zeitung 180 fokos fordulatot vett: ma balliberális. Soros 2011-ben már élesen bírálta a kancellárt. A Handelsblattban írt véleménycikkében arról polemizál, hogy „a német késlekedés erősítette fel a görög válságot. Ez a fertőzés egzisztenciális válságba csapott át Európában. Csak Németország tudja Európa szétesésének dinamikáját megállítani.” Amikor 2011-ben azzal vádolta meg a milliárdos a német kancellárt, hogy ő a felelős az eurózóna válságáért, a német média egy emberként állt ki Angela Merkel mellett.

Változnak az idők. Ma Merkel már Soros György, illetve a milliárdos európai helytartója, Gerald Knaus kottájából játszik. Az ő utasításait követi, miközben Knaus megragad minden alkalmat arra, hogy bírálja, utasítsa, sürgesse, még nagyobb tempóra buzdítsa a kancellárt. Akinek így merőben más megvilágításba kerül az elhíresült, 2015-ös kijelentése: „Wir schaffen das.” Megcsináljuk. Mintha csak Knausnak válaszolt volna…

Korábban írtuk

Íme néhány idézet Gerald Knaustól a német és osztrák sajtóból:

„A Törökországgal kötött egyezmény megfeneklett. Kell egy második megállapodás” – jelentette ki március elsején a ZDF német közszolgálati televízióban.

„Még rosszabb lesz, mint 2015-ben. Egy új migrációs hullám már rég elérte Görögországot. Gerald Knaus cselekvésre szólítja fel a német kormányfőt” – írja a Merkur.de.

„Még korrigálni lehet ezt a hibát. Törökországnak több segítséget kell nyújtani” – üzent Knaus Merkelnek a Salzburg24.at szerint.

„Tehetne többet Németország? Gerald Knaus szerint igen. Kell egy kezdeményezés, és ki kell végre jelenteni, hogy végrehajtjuk a megállapodást” – idézi Knaus utasításait a bajor BR.de.

„Az EU bevándorláspolitikája jogellenes. A migrációkutató felszólítja az EU soros elnökségét, hogy számolja fel a katasztrofális humanitárius állapotokat a görög menekülttáborokban. Németországnak jobb megoldást kell találnia Görögországgal” – üzent a német kormánynak a ZDF-en.

De ki ez a befolyásos ember, ez az osztrák szakértő, aki úgy rángatja dróton a német kancellárt, mint egy marionettbábut, mire Merkel és kormánya hol mentegetőzik, hol magyarázkodik, hol ígérget, de végül igyekszik mindenben eleget tenni a főnök utasításainak?

Gerald Knaus migrációkutató, Délkelet-Európa-szakértő, politikai tanácsadó. Ausztriában született 1970-ben, a Salzburg közelében fekvő Brambergben. Egyetemi éveit Bécsben, Oxfordban, Brüsszelben és Bolognában töltötte, filozófiát hallgatott, illetve politika- és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott. Felsőoktatási tanulmányait követően közgazdaságtant oktatott Ukrajnában a bukovinai csernovici (Csernyivci) egyetemen, majd öt éven át különböző NGO-knak és nemzetközi szervezeteknek dolgozott Boszniában.

1999-ben megalapította Szarajevóban az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI – European Stability Initiative) nevű politikai tanácsadó szervezetet (angolul think tank), amelynek ő az elnöke. Az első tagok különböző nemzetközi szervezetek, például a Világbank fiatal munkatársai voltak.

Az ESI székhelye ma Berlinben van, további irodákat üzemeltet Brüsszelben, Isztambulban és Bécsben. Az alapítvány támogatói közt megtalálható mindenek­előtt Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundation), a svéd fejlesztési hatóság (Sida), az Első Osztrák Takarékszövetkezet (Erste) alapítványa, és nyújtott már támogatást egyes projektekhez az Egyesült Államok Német Marshall Alapítványa, a Rockefeller Alapítvány, az Európai Bizottság, a német külügyminisztérium, a svéd kormány, illetve a holland, a norvég és a svájci külügyminisztérium is.

2015 októberében Knaus készített egy tanulmányt a menekültválság megoldásáról. Cége, az ESI ezzel az úgynevezett „Merkel-tervvel” robbant be a köztudatba. Azon ugyanis jól látható az ESI logója. A Merkel-terv tehát valójában Knaus-terv. Merkelnek csak egy dolga volt: végrehajtani.

Az elgondolás lényege, hogy 500 ezer szír menekültet kell Törökországból közvetlenül Németországba szállítani annak érdekében, hogy Törökországot tehermentesítsék. Ezzel egyidejűleg minden menedékkérőt, aki az Égei-tengeren keresztül vagy a török–görög határon átjutva Görögországot eléri, vissza kell toloncolni Törökországba. Németország kompenzálja a törököket támogatások formájában, és támogatja a törökök EU-vízummentességét.

Ezek után nem meglepő, hogy a Merkel-terv több részlete szinte szó szerint köszön vissza a 2016. március 18-án kötött EU–Törökország-megállapodásból. Ami Knaus szerint most a németek hibájából megfeneklett.

A Merkel-terv debütálása után Gerald Knaus már egyre gyakrabban nyilatkozott, és a politikusok is előszeretettel hivatkoztak rá. 2016 márciusában egy rendezvényen kijelentette, hogy a Törökországgal kötött megállapodásnak nincs alternatívája, „mert csak így akadályozható meg Európa elorbánosodása”.

Knaus ma már több német kormánytaggal is tart kapcsolatot. A CDU-val csak burkoltan, mert még sokan emlékeznek a 2010–2011-es Soros-ellenes médiakampányra. Tény azonban, hogy Peter Altmaier CDU-s gazdasági miniszter 2016 márciusában részt vett a szintén Soros által finanszírozott Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR – Council on Foreign Relations) rendezvényén. Ezen a konferencián mutatták be az ESI vezetői a lengyel jogállamiságról készített jelentésüket. Két héttel később az Európai Bizottság eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben.

Január 19-én a Bundestag EP-képviselőcsoportja és a Délkelet-Európa Társaság közös konferenciát rendezett, amelyre szakértőként hívták meg Gerald Knaust, hogy Törökország és Európa viszonyáról értekezzen. Knaus meghívott vendégként részt vett a CDU tavaly februári, illetve a CSU idén márciusi migrációs konferenciáján is, ahová ugyancsak szakértőként érkezett.

Az SPD-s miniszterek és államtitkárok közül közismerten jó kapcsolatot ápol Michael Rothtal, aki Soros Györggyel is többször mutatkozott nyilvánosan. Knaust ma már az EU–Törökország-megállapodás „szellemi atyjaként” emlegetik. Egyre ismertebb, és a német kormányban senki nem kéri ki magának azt a bíráló, kioktató hangnemet, amelyet csak olyasvalaki engedhet meg magának, akinek a hatalma nagyobb, mint a német kancelláré.

Összeszedtük Gerald Knaus Magyarországot és a magyar miniszterelnököt bíráló kijelentéseit:

„Megütötte a fülem, amikor a legutóbbi EU-csúcson Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök a jogállamiság elvéhez szólt hozzá, és még követelte is, hogy aki megsérti ezt az elvet, hagyja el az Európai Uniót” – mondta Knaus az EU-csúcs után.

A koronavírus-járvány kapcsán abszurdnak nevezte, hogy „az EU Orbán Viktornak ajándékozza az ország gazdasági teljesítményének csaknem négy százalékát, miközben az ország a diktatúra irányába leng. Ez árt az uniónak, amely egy demokratikus értékközösség akar lenni.”

„Az uniónak abba kell hagynia, hogy feltétel nélkül támogasson autokratákat” – jelentette ki Gerald Knaus a Der Spiegelben. „Csak egy mód van arra, hogy az európai értékeket megvédjük. Orbán csak a pénzből ért.”