Ursula von der Leyen befolyása megrendült, a föderális Európa terve pedig végzetes csapást kapott. Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása fordulópontot jelentett: Donald Trump egyértelmű üzenetet küldött, miszerint az Egyesült Államok a szuverén nemzeteket támogatja, nem pedig egy központosított, ideologikus Európai Uniót.

Hirdetés

Amerika a szuverenitás pártjára áll

Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Fehér Házban nem csupán diplomáciai esemény volt, hanem politikai állásfoglalás. Trump világossá tette: azok a vezetők számíthatnak Washington támogatására, akik saját nemzeti érdekeiket védik.

A cikkben szereplő „kegyelemdöfés” kifejezés találó, hiszen a föderális Európa álma már korábban is életképtelennek tűnt. A magyar diplomácia sikere ugyanakkor hatalmas: amerikai támogatás nélkül jóval hosszabb és fájdalmasabb küzdelemre lett volna szükség Ursula von der Leyen központosító terveinek megbuktatásához.

A brüsszeli ellentétek soha nem szűntek meg

Bár az EU vezetése egységes Európáról beszélt, a háttérben folyamatos rivalizálás zajlott:
német–francia, észak–déli, valamint kelet–nyugati érdekcsoportok csaptak össze.
Mindenki a saját előnyeit akarta érvényesíteni, valódi egységről szó sem volt.

Kapcsolódó cikkünk

Trump megvédi a magyar gazdaságot

Trump pénzügyi védőpajzsot ígért Magyarországnak, amely megakadályozhatja a spekulációs támadásokat, például a hitelminősítők manipulációját. Ezzel egyértelművé vált, hogy Magyarország Washington stratégiai szövetségese.

Ahogy zajlott a közös sajtóértekezlet, Ursula von der Leyen tekintélye percek alatt omlott össze. A Fehér Ház üzenete világos volt: „akik védik nemzetüket, nem maradnak egyedül.”

Brüsszelben pánik uralkodik

Az EU vezetői próbálják fenntartani a látszatot, de nyilvánvaló, hogy elveszítették a kontrollt. Bejelentették, hogy „átvizsgálják” az amerikai–magyar megállapodást – csakhogy Washington nem fog meghátrálni semmilyen uniós nyomásgyakorlással szemben.

Ráadásul az Európai Bizottságnak jogilag sincs beleszólása.

Összeomló hatalom Brüsszelben

Brüsszel attól tart, hogy a magyar példa láncreakciót indít el Közép-Európában. Ha Amerika támogatását élvezik ezek az országok, miért hajolgjanak tovább Brüsszel előtt olyan pénzekért, amelyek egyébként is járnának nekik?

Ursula von der Leyen maga idézte elő ezt a helyzetet. A tagállamoknak járó támogatásokat politikai fegyverként használta, hogy rákényszerítse őket az ukrajnai háború támogatására és az illegális migráció elfogadására.

A V4 újjáéledése rémálom Brüsszelnek

A Visegrádi Négyek országai – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – egyszerre fordultak a nemzeti szuverenitás irányába.
Szlovákia közeledik Budapesthez, Csehországban a patrióta ANO került hatalomra, Lengyelország pedig konzervatív államfőt választott Karol Nawrocki személyében.

Egy újra megerősödő V4 komoly regionális tömböt jelentene, amely sikerrel állhat szemben a föderális EU-val, és ebben számíthatna Washington támogatására.

Szuverenista erők erősödnek Nyugat-Európában

Nemcsak Közép-Európában zajlanak változások. Hollandiában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában is egyre erőteljesebben jelennek meg a szuverenista pártok.
Németországban az AfD már a legnépszerűbb politikai erő, Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés számít a hatalom átvételére.

Churchill szavai ma is érvényesek

A helyzetet talán a második világháborúban elhangzott híres mondat jellemzi a legjobban:
„Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán ez a kezdet vége.”