Sorsolással a frontra

Dániában a kötelező katonai szolgálat gyakorlata egy különleges, véletlenre épülő rendszert alkalmaz: minden 18 éves fiatal részt vesz a „Forsvarets Dagon”, azaz a honvédelmi napon. Orvosi vizsgálatok és különböző alkalmassági tesztek után következik a döntő mozzanat — a sorsolás. Mivel az alkalmas jelentkezők száma rendszerint meghaladja a hadsereg igényét, először az önkénteseket válogatják ki; a maradékból pedig egyszerű sorsolással választanak. „ – magyarázza a dán jogi adatbázis, a Lex.”

Miért kelti fel Berlin érdeklődését?

A dán gyakorlat nagy vihart keltett Németországban: a CDU védelmi szakértője, Thomas Röwekamp szerint a sorsolásos eljárás a legigazságosabb megoldás, amely egyformán biztosít kockázatot és esélyt mindenki számára. A vita hátterében az áll, hogy a Bundeswehr súlyos létszámhiánnyal küzd, és a politikai döntéshozók új megoldásokat keresnek a rendelkezésre álló emberi erőforrások növelésére.

A dán minisztérium tervei és következmények

A dán védelmi tárca bejelentése szerint 2026-tól a szolgálati idő négy hónapról tizenegyre nő, és először a nők is részt vesznek a sorsoláson. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter figyelmeztetett: „Lesznek olyanok, akiket be kell majd vonni – úgy kell ezt érteni, hogy talán nem fognak elegen önként jelentkezni.” A kormány tehát készülhet a kötelező besorozás lehetőségére is.

A Bundeswehr válsága: több százezres hiány

A német hadsereg számára sürgős az utánpótlás kérdése: a Bundeswehr ideális létszáma több mint 460 ezer, miközben mintegy 183 ezer aktív szolgálatban álló katona van. Az altiszti és tiszti állományban több mint 24 300 fő hiányzik. Bár 2024-ben körülbelül 20 290 önkéntes jelentkezett — ez több az előző éveknél — a tartalékok mozgósítása és a hosszabb távú stratégiai tervek így is komoly kihívást jelentenek.

A politikai vita sarokpontjai

A CDU/CSU és az SPD közötti vita két alapvető kérdést feszeget: vissza kell-e állítani 2027-től, hogy minden fiatal férfit orvosi alkalmassági vizsgálatra hívjanak be, illetve mi történik, ha nem jelentkezik elegendő önkéntes. Boris Pistorius (SPD) a teljes körű alkalmassági vizsgálat pártján áll, míg egyes képviselők a vizsgálat fázisában alkalmazott sorsolást is képviselik. Udo di Fabio volt alkotmánybíró megerősítette: a sorsolásos besorozás Németországban jogilag lehetséges.

A vonzerő növelésére tett javaslatok

A kormány a katonai szolgálat vonzóbbá tételére törekszik: a tervek szerint a fizetés 2300 euróra emelkedne, valamint 3500 eurós jogosítványtámogatás járna a szolgálatot vállalóknak. A Merz-kormány elképzelései alapján 2026 januárjától minden 18 éves német férfi postai értesítést kapna a Bundeswehrtől, és online kérdőívet kellene kitöltenie fizikai alkalmasságáról, iskolai végzettségéről és katonai hajlandóságáról.

A fiatalok ellenállása és az EU irányvonala

A német ifjúság nagy része elutasítja a kötelező sorkatonaságot: a 18–29 év közöttiek 63 százaléka ellenzi a tervet, írja a Die Zeit. Eközben Brüsszelben — ahogy arról a Magyar Nemzet többször beszámolt — az uniós politikai törekvések inkább a fegyverkezés és a katonai felkészülés irányába tolódnak el. Ursula von der Leyen az uniós tagállamokat célzó fenyegetésekről és hibrid hadviselésről beszél, hangsúlyozva az európai egység és a lakosság biztonságának védelmét.

Főbb pontok

• Dániában a sorkatonai szolgálat kiválasztása részben sorsoláson alapul; 2026-tól a szolgálati idő jelentősen nő, és nők is bekerülnek a sorsolásba.
• Németország súlyos létszámhiánnyal küzd a Bundeswehrben; politikai megoldásokat keresnek a hiány enyhítésére.
• A német politikai vita középpontjában az alkalmassági vizsgálatok és a sorsolásos besorozás állnak; jogilag ez megvalósítható.
• A fiatalok többsége elutasítja a kötelező szolgálatot, miközben az EU-s vezetés a védelem megerősítését sürgeti.
• A kormányzat a szolgálat anyagi ösztönzőivel próbál vonzóbbá tenni a katonai pályát.

A témáról további részletekért ide kattintva olvassa el korábbi cikkünket.