Sötétség mínusz 22 fokban: Kijev az energetikai összeomlás szélén
Miközben a hőmérséklet napokon belül mínusz 22 Celsius-fokig süllyedhet, az orosz támadások miatt a kijevi energiarendszer már most a túlélés határán billeg. Egy újabb hullám akár az egész fővárost lekapcsolhatja a hálózatról.
Ahogy arról tegnap a Demokrata részletesen beszámolt, Kijev közel 70 százaléka sötétségbe borult a 2026. január 13-i éjszakai tömeges orosz támadás következtében, még a kritikus infrastruktúra ellátásához sem volt elegendő áram. Ugyanakkor a katasztrófasorozatnak koránt sincs vége, sőt olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy egy újabb, energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadás az egész fővárost lekapcsolhatja az energiahálózatról.
Vitalij Zajcsenko, az Ukrenergo állami energiaszolgáltató vezérigazgatója szerint Moszkva stratégiája egyértelműen a lakosság ellehetetlenítése. Több alállomást is találat ért az éjszaka folyamán. Figyelmeztetett arra is, hogy az orosz erők nem állnak le.
„Információink vannak arról, hogy Oroszország készen áll a következő, cirkálórakétákkal végrehajtott támadási hullám elindítására” – tette hozzá a vezérigazgató, aki szerint az oroszok célja, hogy „lekapcsolják a várost”, és arra kényszerítsék az embereket, hogy elhagyják Kijevet – idézi Zajcsenkot a Kárpáthír.
Kijev már eddig is krónikus áramhiánnyal küzdött, miközben az előrejelzések szerint a hőmérséklet a következő napokban akár mínusz 22 Celsius fokig is süllyedhet.
„Lehet, hogy nem ez volt a legnagyobb támadás, de a hatását tekintve ez volt a legsúlyosabb. Az eddigi telekkel összevetve most a helyzet a legrosszabb” – nyilatkozta a Kyiv Independentnek Olena Pavlenko, a kijevi székhelyű, energetikára szakosodott DiXi Group agytröszt elnöke.
„A támadás hatására a Novus és a Silpo szupermarketláncok bejelentették egyes üzleteik bezárását az energiaválság miatt, a városi hatóságok pedig buszokkal pótolják az elektromos villamosokat. A csapások nemcsak a fővárost érintették: Kijev elővárosai – Bucs, Hosztomel és Irpiny – áram és vezetékes víz nélkül maradtak” – teszi hozzá a Kárpáthír már idézett cikke.
A különböző szakértői és hivatalos beszámolók alapján az orosz támadások célpontjai elsősorban nem a termelőegységek (turbinaházak), hanem azok az elemek, amelyek ezeket az országos hálózattal összekapcsolják. A DTEK energetikai vállalat vezetője már 2022-ben jelezte, hogy az orosz „energiaterror” fő célpontjai az Ukrenergo állami rendszer 750 kV‑os, csomóponti nagyfeszültségű alállomásai és a hőerőművek kivezető berendezései. A rakéták és drónok „nyitott kapcsolóberendezéseket, transzformátorokat és kapcsolókat” találnak el, így olyan erőművek, amelyek képesek áramot termelni, nem tudnak csatlakozni az egységes rendszerhez. Amikor ezek a nagyfeszültségű alállomások sérülnek, az egyik régióban többlet, a másikban hiány keletkezik; ilyen támadás történt már 2022‑ben is, amikor „azzal a céllal bombázták a 750 kV‑os állomásokat, hogy megakadályozzák az áram eljutását Kijevbe.
Ráadásul Kijev keleti kerületeinek kevés saját termelési kapacitása maradt, így az energiát a Dnyeper folyón átívelő nagyfeszültségű állomásokon keresztül kell átszállítani – ezek ismételt bombázása akadályozza ezt.
Végül, de nem utolsósorban célponttá válhatnak Kijev nagy kombinált hő- és villamosenergia‑termelői is. Ezek a létesítmények látják el a fővárost hővel és villamos energiával. A január 9-i támadás során mindhárom nagy hőerőművet és öt kazánházat találat ért, ami több ezer lakásban megszüntette a fűtést. A károk helyrehozása nehéz, és ballisztikus rakéták ellen a létesítmények nem védhetők teljesen. Ha ezek a kivezető berendezéseikkel együtt elpusztulnak, Kijev sokáig hő és áram nélkül marad.
