„A NATO nukleáris elrettentőképessége a béke megőrzését szolgálja”
A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.
„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.
Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközökkel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára. „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, továbbá megkettőzzük a haditengerészeti jelenlétünket is a régióban” – fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.
A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján „felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte az orosz nukleáris fenyegetést. Közölte: a nukleáris fegyverek esetleges orosz bevetésével kapcsolatosan az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, hogy bármit változtasson jelenlegi katonai berendezkedésén vagy az esetleges válaszintézkedéseket illetően. A NATO nem fél az orosz fenyegetéstől, megvannak a képességei, hogy megvédje tagországait – jelentette ki.
Austin történelmi jelentőségűnek nevezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és arra biztatta a tagországokat, hogy valamennyien mihamarabb járuljanak hozzá a katonai szövetség erősítését is jelentő bővítéshez.
