Elmondta, hogy a következő két nap folyamán a védelmi miniszterek felkészülnek a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóra, ahol a szövetségesek megvitatják, miként biztosíthatják Ukrajna hosszú távon kiszámítható támogatását.

Hirdetés

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás késlekedése a harctéren is érezteti hatását, a szövetségesek azonban ismét fokozzák támogatásukat: az Egyesült Államok a közelmúltban elfogadta a 60 milliárd dolláros segélycsomagot, Svédország, Spanyolország és Belgium egyenként több mint 1 milliárd euró új támogatást ígért, továbbá összesen 30 F-16-os vadászrepülőgépet is, Németország Patriot ütegeket, Olaszország pedig egy újabb SAMP/T légvédelmi rendszert ajánlott fel Ukrajnának.

Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a szövetségesek évente 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. „Ezt a támogatási szintet minimum fenn kell tartanunk, mégpedig addig, amíg szükséges”- húzta alá.

Stoltenberg elmondta azt is, hogy a védelmi miniszteri találkozón előrelépést vár egy új védelmiipari kötelezettségvállalás terén, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón kell, hogy a tagállami vezetők jóváhagyjanak.

Korábban írtuk

„Ez lehetővé fogja tenni számunkra a hadiipari gyártás növelését, és hosszú távú keresletet jelent majd az ipar számára, emellett döntéseket hozunk annak érdekében, hogy rendelkezzünk az új védelmi terveinkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges képességekkel – jelentette ki.

Mint mondta, a védelmi miniszterek megvitatják majd Oroszországnak a NATO-országokat érintő, egyre intenzívebbé váló ellenséges akcióit – a szabotázsokat, a kibertámadásokat és a dezinformációs erőfeszítéseket is -, továbbá tárgyalnak majd a nukleáris képességeknek a jelenlegi biztonsági környezethez való folyamatos hozzáigazításáról.

A főtitkár szerint a szövetség már jelentős előrelépést ért el a nukleáris képességek frissítésében, júniusban például Hollandia bejelentette, hogy az első F-35-ös vadászrepülőgépek készen állnak a NATO nukleáris missziójára, az Egyesült Államok pedig modernizálja európai nukleáris fegyvereit.

Rámutatott arra is, hogy Kína kulcsszerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújának támogatásában, az Oroszország által tavaly importált mikroelektronika 90 százaléka kínai termék, és ezek olyan elektronikai berendezések, amelyek kulcsfontosságúak a rakéták, bombák és tankok gyártásához, amelyeket aztán Oroszország agressziós háborújában használ fel.