Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.

Hirdetés

Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban is, hogy közös koordináció révén fogják javítani a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését. A közös koordinációs egység működése meg fogja könnyíteni az együttműködést az ipari szereplőkkel, és összefogja majd a legfontosabb katonai és polgári érdekelt feleket – mondta.

A miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amit Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése, és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek. A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.

„Mindkét ország teljesítette a követelményeket, készen áll a tagságra, azonban tagállami döntést igényel a kérelmek ratifikálása” – fogalmazott a főtitkár, majd hangsúlyozta: nem a sorrend a fontos. A legfontosabb, hogy mindkét ország mihamarabb a NATO tagja legyen – húzta alá.

Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja.

A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben – mondta. Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz behatolók visszaszorítására. A támogatás fontos, „Ukrajnának ugyanis lehetősége van arra, hogy elbillentse a mérleg nyelvét” – tette hozzá.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, melyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásokaikat. A főtitkár ugyanakkor azt mondta, ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés – tette hozzá Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta: Ukrajnának jó esélye van arra, hogy a jövőben jelentős változást érjen el a harcmezőkön.

Közölte, minden katonai rendszer használatához, amelyet a NATO küld Ukrajna számára, kiképzést is biztosít. „Arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk a képességet is, ne csak az eszközöket” – fogalmazott Austin, majd hozzátette: Washington célja, hogy az ukrán hadsereg kezdeményező szerepbe kerülhessen a harcok során.

Véleménye szerint a Kijevnek biztosított támogatás Ukrajna mellett az európai és a globális biztonságot szolgálja.

Az Egyesült Államok felett először február elején észlelt, majd az amerikai hadsereg által megsemmisített repülő objektumokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az elmúlt 48 órában lettek volna további tárgyak az Egyesült Államok légterében. Hozzátette, hogy a katonaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lezuhant objektumokat a törmelékekből lehetőség szerint helyreállítsa. Az illetékes amerikai hatóságok együttműködnek különböző ügynökségekkel és partnerekkel annak megállapítására, hogy mik lehettek az objektumok, valamint az amerikaiak védelme és biztonsága érdekben – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.

Korábban írtuk