Finnország 1939-ben bátran harcolt a Szovjetunió ellen. A finnek sokkal több kárt okoztak a Vörös Hadseregnek, mint amennyit elvártak tőlük. A háború úgy ért véget, hogy területük 10 százalékát átengedték. De kaptak egy biztonságos határt” – mondta Stoltenberg arra a kérdésre, hogy mit ajánlana Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, ha béketárgyalásokra kerülne sor Moszkva és Kijev között.

Hirdetés

A szövetség volt vezetője szerint a novemberi amerikai elnökválasztás után lehetséges az ilyen irányú elmozdulás.

„A választások után új lendület, új kísérlet lehet a helyzet elmozdítására, de nem hiszem, hogy ez a fehér zászló kitűzéséről és a feladásról szól majd. Lehet egy kísérlet arra, hogy a harctéren változtassunk a helyzeten, miközben a tárgyalóasztalnál mozgást biztosítunk. A döntés [a tárgyalások megkezdéséről] még mindig Ukrajnán múlik. Olyan feltételeket kell azonban teremtenünk, amelyek mellett leülhetnek a tárgyalóasztalhoz az oroszokkal, és valami elfogadhatót kapnak, <…> valamit, ami lehetővé teszi számukra, hogy független állam maradhassanak” – mondta a norvég politikus.

Stoltenberg szerint Ukrajna akkor is képes lesz NATO-taggá válni, ha tényleges határai nem esnek egybe a nemzetközi közösség által elismert határokkal.

Korábban írtuk

Vannak ennek a megkerülésére is módok” – mondta.

„Ha van akarat, mindig lehet megoldást találni. Kell azonban lennie egy határvonalnak, amelynek átlépése után életbe lép [a NATO-szerződés] ötödik cikkelye, és Ukrajnának az egész területet ellenőrizni kell addig a határig

– tette hozzá Stoltenberg.

Azt is elmondta, hogy amikor ő volt hivatalában, akkor azt támogatta, hogy Kijevnek több katonai segítséget nyújtsanak, és átlépjék az Oroszország által meghúzott vörös vonalakat. Úgy érvelt, hogy a NATO-tagok eddig megúszták, és azzal vádolta az orosz vezetést, hogy blöffölni próbál.

„Voltak napok és hetek, különösen a teljes körű konfliktus kezdetén, amikor vitákat kellett folytatnunk és érinteni az orosz vörös vonalak témáját” – mondta. – Természetesen meg kell állni és elgondolkodni azon, hogy talán túlságosan is veszélyesek az ilyen akciók. De az alternatívát – az Ukrajnának nyújtott támogatás megvonását néhány retorikai megnyilvánulás miatt – nem igazán lehet komolyan venni.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.