A nigeri hivatalos látogatás során a magyar delegációt több magasrangú kormánytisztviselő mellett Mohamed Bazoum, Niger mostani, államcsínnyel megtámadott elnöke is fogadta. A találkozó nyomán több együttműködés indult, köztük az azóta aláírt magyar-nigeri védelmi együttműködés is.

Hirdetés

Az államtitkár kifejtette, hogy a 26 milliós Niger az észak-afrikai Száhel-övezet egyik utolsó stabil országa volt a július 27-i katonai államcsínyig. A Száhel-övezet az EU biztonsági és migrációs határának a külső védvonala, mivel Európa közvetlen szomszédjainak a szomszédjai tartoznak ide. Ha a Száhel-övezetben megszűnik a stabilitás, annak súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek az egész földközi-tengeri térségben és Európában.

Hozzátette, a Száhel-övezethez tartoznak ugyanis azok a migrációs tranzit- és forrásországok, ahonnét a mediterrán térségen át Európába érkeznek az afrikai migránsok. Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a Száhel-övezet országai az elmúlt időszakban egymás után, dominószerűen dőltek be. Mali északi részén állandósultak a fegyveres konfliktusok.

Burkina Fasóban az elmúlt egy évben több katonai puccs is történt, az ország jelentős részét iszlamista terrorszervezetek uralják. Áprilisban polgárháború tört ki Szudánban, ami az ország egyes részein humanitárius katasztrófához vezetett.

Kifejtette: ebben a helyzetben megnőtt Niger politikai jelentősége, mert bár számos kihívással küzdött, stabil, demokratikus országnak számított. Az elmúlt években a Nigerrel szomszédos négy országból is terrorista szervezetek (al-Kaida, Iszlám Állam, Boko Haram) fegyveresei törtek be Nigerbe, amely kisebb humanitárius válságot és belső menekültválságot idézett elő az országban, de a stabil államszervezettel eddig fel tudták velük venni a küzdelmet.

Májusban látogatása során az államtitkár még azt tapasztalta, hogy Nigerben addig másfajta humanitárius veszéllyel néztek szembe. A Szahara déli részét sújtó elsivatagosodás miatt élelmiszerhiány lépett fel az országban, és ezt csak súlyosbította, hogy a világ egyik legtermékenyebb országáról van szó: egy nigeri családban átlagosan több mint 7 gyermek születik. Ennek megfelelően Niameyben örömmel fogadták a magyar humanitárius és fejlesztési partnerségi ajánlatot, amelynek keretében a helyi katolikus egyház oktatási tevékenységét támogatják, amely a belső menekülteket segíti – közölte.

Elmondta, a múlt szerdai nigeri katonai puccs következménye, hogy további fegyveres konfliktusok, humanitárius katasztrófa, és migrációs válság várható. A következő években akár 100 milliós migránstömeg indulhat meg Afrikából Európába, és nincs az az európai határvédelmi megoldás, amely ilyen méretű migrációs hullámot kezelni tud.

Az államtitkár szerint nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsőként ítélte el a nigeri katonai államcsínyt.

Hozzátette, Magyarország és az EU is diplomáciai megoldást szorgalmaz a stabilitás és a béke helyreállítás érdekében. Ilyen helyzetben felértékelődik a szomszédos Csád szerepe, ahol a humanitárius kockázatok kezelése és a segélyezés jelenthet megoldást.

Azbej Tristan felidézte, hogy ennek megfelelően, júliusi látogatása során a Nigerrel szomszédos Csádban átadta a magyar kormány adományát a helyi hatóságoknak a Szudánból az országba menekült emberek humanitárius támogatására, és Budapest nemrégiben Száhel-övezeti különmegbízottat nevezett ki Máthé László Eduárd személyében.

Az államtitkár kifejtette, hogy 2017-es indulása óta a Hungary Helps Program a közel-keleti térségre és a Száhel-övezetre (Mali, Niger, Észak-Nigéria) összpontosított a humanitárius válságok elkerülése és az iszlamista terrorszervezetek által üldözött keresztény közösségek megsegítése terén végzett tevékenységében.

Korábban írtuk