Súlyos vita a kvótáról
Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával.
Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, amely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából – közölte csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.
A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett brüsszeli meghallgatáson.
Hozzátette: az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.
A brüsszeli meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az európai uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom „sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában úgy vélekedett: a jelentésben borítékolhatóan az fog szerepelni, hogy „Magyarországon olyan diktatúra van, amit még a Harmadik Birodalom is álmodozva figyelt volna”. A bizottság tagjainak többsége ugyanis szerepel a Soros-barátok listáján és a meghívott magyar civil szervezetek – az Alapjogokért Központon kívül a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely – szintén Soros-szervezetek – mondta.
A meghallgatáson – amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a magyar kormányt – valószínűleg rég lerágott csontok, így a felsőoktatási és a civil törvény módosítása, valamint a magyar média helyzete fognak szerepelni – fogalmazott.
A bizottság jelentése várhatóan 2018 első negyedévében elkészül, majd az EP plénuma elé kerül, ahol kétharmados többség kell a jogsértések megállapításához. Ezután indulhat meg a hetedik cikk szerint eljárás Magyarországgal szemben – mondta Kovács István.
A hetedik cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak. Korábban nem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az „atomfegyverként” is emlegetett eljárást megindítását. Az EP azonban a magyarországi helyzetről szóló májusi döntése után novemberben a lengyel kormánnyal szemben is megszavazta a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését.
Az Európai Parlament (EP) szakbizottságának ülésén Soros György partnerei hallgatják meg a milliárdos által finanszírozott szervezetek képviselőit – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.
(MTI)
