Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A távozó katonai vezető szerint egy valódi vészhelyzet esetén a katonáknak mindössze egyharmada rendelkezne teljes körű felszereléssel. Thomas Süssli rámutatott, hogy bár Svájc már megkezdte a védelmi kiadások növelését – több pénzt költve például a tüzérségi rendszerek modernizálására és az elöregedő vadászgépek lecserélésére F–35A típusokra –, a folyamat túl lassú. A jelenlegi tervek szerint a védelmi költségvetés a GDP 0,7 százalékáról 2032-re érné el az 1 százalékos szintet, ami még mindig messze elmarad a NATO-tagállamok által célul kitűzött 5 százaléktól.

A vezérkari főnök bírálta azt a Svájcban széles körben elterjedt hiedelmet, miszerint a semlegesség önmagában védelmet nyújt. Thomas Süssli szerint ez történelmileg téves elképzelés, mivel számos fegyvertelen, semleges ország sodródott már háborúba a múltban.

„A semlegességnek csak akkor van értéke, ha azt fegyverrel is meg tudjuk védeni”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Oroszország Európára irányuló destabilizációs törekvései és az ukrajnai háború ellenére a svájci közvélemény hozzáállása még nem változott meg gyökeresen.

A szakértő szerint a jelenlegi ütemben a svájci hadsereg csak 2050-re válna teljesen hadra foghatóvá, ami a jelenlegi fenyegetettségi szint mellett elfogadhatatlanul hosszú idő. A modernizációs elképzeléseket ráadásul költségtúllépések és a szűkös szövetségi pénzügyi források miatti politikai viták is nehezítik, különösen a tüzérségi eszközök és a lőszerek beszerzése kapcsán.

Svájc fizikailag viszonylag távol fekszik a jelenleg dúló konfliktusoktól, és ez is táplálhatja azt a hamis biztonságérzetet, ami hátráltatja a szükséges politikai döntések meghozatalát. Ha nem gyorsítják fel a modernizáció ütemét, Svájc védelmi képességei évtizedeken át csak kullognak majd a modern hadviselés által támasztott követelmények mögött.