Svéd kormányfő: a legfontosabb, hogy az unió tiszteletben tartsa a jogállamiságot
A legfontosabb az, hogy az unió tiszteletben tartsa a jogállamiságot, mint a politikai, a jogi és a gazdasági együttműködés alapját – jelentette ki az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Svédország miniszterelnöke Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Ulf Kristersson, a svéd tanácsi elnökség programját bemutató ülésen közölte, Svédország prioritása, hogy fenntartsa az Európai Unió közös alapvető értékeit, és megerősítse az unió egységét.
Hangsúlyozta, hogy a liberális demokrácia, a népszuverenitás és a jogok tiszteletben tartásának összessége különbözteti meg az Európai Uniót más nemzetközi együttműködésektől.
„Az európai állampolgárok jogainak uniós szintű védelme érdekében fenn kell tartani minden országban a jogállamiságot. Az Európai Unió nem tekintélyelvű, az Európai Uniónak a demokráciák klubjának kell maradnia” – fogalmazott.
Az európai értékek, nem pedig a korrupció, vagy a kapcsolatokat mozgató politika teszi vonzóvá az Európai Uniót – hangsúlyozta.
A jogállamiság megmaradása érdekében a svéd kormányfő fontosnak nevezte az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus alkalmazását. Szavai szerint ez a biztosítéka annak, hogy az uniós értékekkel senki se éljen vissza.
Véleménye szerint az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárások és a jogállamiságról folytatott párbeszédek megmutatták, hogy sok államban még szükséges a javulás ezen a téren. Ennek érdekében a svéd tanácsi elnökség szimpóziumot kíván rendezni Stockholmban május folyamán – közölte.
A demokráciát újra és újra meg kell védeni szavakkal és tettek egyaránt – tette hozzá.
Az ukrajnai orosz agresszióra adott európai választ erős volt, egységes és határozott – mondta a svéd kormányfő. Svédország a következő hat hónap folyamán segíteni fogja az orosz energiától való függőség megszüntetését célzó uniós erőfeszítéseket, valamint hozzájárul Ukrajna további támogatásához – közölte.
„Az ukrán győzelem létfontosságú Európa és az egész világ számára” – fogalmazott a svéd miniszterelnök, majd hozzátette: mindent meg kell tenni, hogy Ukrajna megmaradjon, Ukrajna jövője ugyanis az Európai Unióban van.
Kristersson a svéd tanácsi elnökség prioritásait hangsúlyozva kijelentette: Európa legyen zöldebb, biztonságosabb és szabadabb.
Kiemelte: Svédország elő kívánja mozdítani azt az uniós törekvést, hogy 3035-ig megszűnjön a fosszilis üzemanyagokkal működő gépjárművek európai értékesítése. Kiemelte: atomerőművekkel rövid távon meg lehet szabadulni a fosszilis üzemanyagok használatától.
Közölte továbbá: folytatni kell az együttműködést a szervezett bűnözés felszámolására, közös migrációs politikát kell kialakítani, miközben kezelni kell az illegális bevándorlást a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel.
A mostani helyzetben az Európai Unió szerepe az, hogy szavatolja a biztonságot és a stabilitást – tette hozzá beszédében a svéd miniszterelnök.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az unió egységét az orosz agresszióval szemben. Közölte, az Európai Unió folytatja Ukrajna támogatását, ennek egyik kifejezése, hogy az EU még ebben a hónapban kifizeti a 2023-as rövidtávú finanszírozási szükségletek jelentős részét biztosító 18 milliárd eurós támogatás első részletét Kijev számára.
„Ukrajnát támogatni fogjuk az újjáépítés folyamán, valamint teljes mértékben kiállunk az ország uniós csatlakozása mellett” – fogalmazott.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a 2023-as év békét és fellendülést hoz Európa számára.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, noha a svéd tanácsi elnökség elkötelezettségét fejezte ki az Európai Unió egységének megerősítése mellett, az EU egységét a fősodratú brüsszeli politika az elmúlt években már szétverte.
„Az elhibázott brüsszeli politika szétrombolta az unió egységét” – fogalmazott.
Az illegális migrációval szemben a saját, egyben az EU külső határait is megvédő tagállamok brüsszeli hátbatámadása, a folyamatos jogállmaisági boszorkányüldözés, a hagyományos európai értékek, köztük a család a vallás, a nemzet ellen intézett brüsszeli támadások, valamint a tagállamok nemzeti és alkotmányos szuverenitását csorbító brüsszeli törekvések verték szét az unió egységét – részletezte.
A feladat tehát az Európai Unió egységének helyreállítása, amelyhez fordulatra, az elhibázott brüsszeli politika helyett az uniós szerződések betartására, az európai sokféleség maradéktalan tiszteltben tartására van szükség – tette hozzá Deutsch Tamás.
