Svédországot nem nagyon érdekli, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot
Nem akarnak együttműködni a vizsgálatban Dániával, Dánia is hárít, Oroszország szóba se jöhet – írja a POLITICO. A dán rendőrség szerint a mostani időpont még „túl korai” ahhoz, hogy megállapítsák, miként működhetne együtt Dánia, Svédország – és Németország. Egyhamar nem tudjuk meg az igazságot, summázza a Mandiner.„Próbára teszi az Északi-tenger körül az EU-s titkosszolgálati együttműködést az Északi Áramlat vizsgálata” – írja friss elemzésében a POLITICO. A lap a vizsgálat módját és lezárultának várható idejét illető kérdésekkel fordult a három érintett uniós tagállam (Svédország, Dánia, Németország) illetékes szolgálataihoz, de válaszok helyett csak különböző módon megfogalmazott hárításokat kaptak.
Mint ismeretes, szeptember 26-án nemzetközi vizeken, a dán Bornholm szigete, a svéd szárazföld és a kalinyingrádi orosz exklávé határolta területen robbanás érte az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti gázvezetékeket, aminek következtében a vezetékek szivárognak, az Északi Áramlat 1 pedig gázszállításra jelenleg nem alkalmas. Az Északi Áramlat 2 Oroszország állítása szerint igen, de ennek engedélyeztetését Németország az orosz-ukrán háború kitörése után politikai okokból leállította.
Oroszország részvétele kizárt a nyomozásban
A szabotázsakció vizsgálatában Svédország és Dánia azért illetékesek, mert az ő felügyeletük alatt áll az a tengeralatti kereskedelmi övezet, amelyen az Északi Áramlat sérült szakasza. Emellett még a vezetékek szárazföldi végpontjait felügyelő Oroszország és Németország volnának illetékesek, de Svédország már korábban jelezte, Oroszország semmiképp nem vehet részt a nyomozásban. „A legtöbb elemző szerint Oroszország robbantotta fel a vezetékeket” – von mérleget ennek kapcsán a vizsgálódás állásáról beszámoló POLITICO.
Szerintük Oroszország azért robbantotta fel saját gázvezetékét, hogy „tovább destabilizálja Európa energiaellátását a tél előtt”. Pål Jonson, Svédország új, a Mérsékelt Párthoz tartozó védelmi minisztere emellett attól is fél, hogy Oroszország a robbantást ürügyül használja majd annak érdekében, hogy növelje haditengerészeti jelenlétét a svéd partok közelében. (A svéd védelmi miniszter ennek alapján az Északi Áramlat vonalán bekövetkezett robbantás ellenére elégségesnek ítéli a létesítményt védő haditengerészeti jelenlétet a térségben.)
A svédek és a dánok sem keresik az együttműködést
Oroszországon túl azonban másokat sem nagyon engednének be a vizsgálatba. Svédország részéről a vizsgálatot vezető ügyész jelezte, nem kívánnak közös nyomozócsoportot alakítani Dániával az Eurojust, a határokon átnyúló bűnözés üldözésére szakosodott EU-ügynökség égisze alatt. Ennek okául a „nemzetbiztonsághoz kapcsolódó titkosságot” jelölték meg. A POLITICO kérdésére a nyomozás állásáról csak annyit közöltek, a robbantások helyén „bizonyos lefoglalások” történtek.
A dán rendőrség szerint az időpont még „túl korai” ahhoz, hogy megállapítsák, miként működhetne majd együtt Dánia, Svédország és Németország a vizsgálatban. Egyik megkérdezett hatóság sem mondott semmit arról, hogy várhatóan mikorra zárulhat le a vizsgálat.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Mandiner oldalán.
