Szankciós remények és a valóság
Az orosz ipar térdre eséséről, az orosz gazdaság fuldoklásáról beszéltek az elmúlt időszakban a szankciópárti uniós politikusok. A valóság azonban eddig nem igazolta a büntetőintézkedések eredményébe vetett hitet. A háború nem állt meg, ellenben Európában elkezdődött a gazdasági válság kibontakozása – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.Ha Vlagyimir Putyin folytatja a bombázásokat, a háborút és ostrom alá veszi Kijevet, akkor újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is – jelentette ki március 11-én Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóját lezáró tájékoztatón Versailles-ban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte: a tagállami vezetőktől mandátumot kapott az orosz gazdaságot sújtó újabb szankciók kidolgozására, ami a negyedik ilyen csomag lesz.
Szankcióktól szankciókig
Oroszország február 24-én indított inváziót Ukrajna ellen. Azóta lassan eltelt kilenc hónap, már körvonalazódik a kilencedik szankciós csomag is, ám Moszkva hadigépezete nem állt meg. Érdemes mindennek fényében visszatekinteni egy-egy nyilatkozatra, amelyek az eltelt időszak alatt hangzottak el.
Az európai uniós tagállamoknak továbbra is ki kell állniuk döntéseik mellett, és folytatniuk kell a nyomásgyakorlást az orosz gazdaságra – mondta Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben július 18-án. Egyúttal megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a szankciók működnek, és megviselik orosz gazdaságot. Az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett – ezt már Ursula von der Leyen állította Strasbourgban szeptember 14-én.
Az Európai Bizottság elnöke szeptember 28-án is azt bizonygatta Brüsszelben, hogy a „szankciók működnek, a szankciók számítanak”. Franciaország álláspontja szerint az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, s az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszországnak – mondta október 3-án Párizsban Élisabeth Borne francia miniszterelnök. Beszédében hangsúlyozta, hogy az „orosz gazdaság fuldoklik”, jelentős a visszaesés, az infláció pedig megugrott. Úgy fogalmazott, hogy az energiaárak növelésével Moszkva csak az illúziót próbálja fenntartani.
Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – ezt Alexander De Croo belga miniszterelnök jelentette ki Brüsszelben október 21-én.
Nagy árat fizet Európa
Ursula von der Leyen a minap hatályba lépett orosz olajra kivetett embargó és az árplafon bevezetése kapcsán is optimistán nyilatkozott a szankciók eredményéről. December 3-án arról beszélt, hogy a lépések még inkább érinteni fogják Oroszország bevételeit, és ezzel csökken hadviselésének a képessége. Szerinte az ársapka segíti majd az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását.
A szankciópárti politikusok arról már kevesebbet beszélnek, hogy Európa milyen árat fizet az uniós intézkedések és az arra adott orosz válaszok következményeként. Szeptemberben pedig még az amerikai liberális lap, a The New York Times is megírta, hogy nagy a baj Európában. A riportban beszámoltak arról, hogy a bénító energiaáraktól tönkremennek az európai gyárak.
„A krízisben bizonyos mértékben az európai szankciók ütnek vissza, amelyeknek Moszkvát kellett volna büntetniük Ukrajna inváziójáért” – idézte az írást a Mandiner.
Nem lanyhul háború
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az olajembargó tovább csökkenti az energiabiztonságot és növeli a költségeket. Ez pedig az inflációs nyomás fokozódásához és a kibontakozó gazdasági válság mélyüléséhez vezet majd. Ez pont az ellenkezője annak, mint amiben az Európai Bizottság reménykedik.
Mindeközben az is világosan látszik, hogy közel a kilencedik szankciós csomaghoz sem változott Oroszország fellépése. Hétfőn rakétatámadások miatt Ukrajna teljes területén légiriadó lépett érvénybe.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
