Szavaz a londoni alsóház

Két és fél évvel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás után, két és fél hónappal a kilépés várható időpontja előtt, kedden késő este elkövetkezik a Brexit-folyamat döntő pillanata, az alsóházi szavazás a kilépés feltételeiről elért megállapodásról.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A Brexit feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodásra és a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit körvonalazó, 26 oldalas, egyelőre jogilag nem kötelező erejű politikai nyilatkozatra több mint ötszáz tárgyalási nap után, a november végi soron kívüli EU-csúcson került aláírás.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May konzervatív párti miniszterelnök alig 24 órával korábban januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

A Brexit-folyamat angol tárgyalási munkanyelvében backstop néven meghonosodott mechanizmus arról intézkedik, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. 

Ezt abban az esetben alkalmaznák, ha a Brexit március végi időpontja után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre olyan átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről, amely önmagában feleslegessé tenné a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés felújítását az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán.

Ez a határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a Brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

E határ szabad átjárhatóságának fenntartása sarkalatos jelentőségű, tekintettel arra, hogy a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg a fizikai ellenőrzés.

Az újbóli határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmust azonban súlyos bírálatok érik elsősorban a keményvonalas tory Brexit-tábor részéről. E frakciócsoport egyik fő ellenérve az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a backstop-rendszer érvényben tarthatóságának maximális időtartamára, és így az Egyesült Királyság meghatározatlan időre „beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Ugyanezekkel az érvekkel utasítja el mereven a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP).

A DUP álláspontja azért sarkalatos jelentőségű, mivel a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt jelenleg csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.

Theresa May hétfőn levelet váltott Donald Tuskkal, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. May a levélben hangsúlyozta: egyetlen brit kormány sem lenne hajlandó az észak-írországi megbékélési folyamat vívmányainak kockáztatására a fizikai határellenőrzés újbóli meghonosításával az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A brit kormányfő azt írta: London a határellenőrzés elkerülhetősége végett mindent megtesz annak érdekében, hogy az EU-hoz fűződő új kapcsolatrendszer már 2020 végére – a Brexit után tervezett átmeneti időszak lejártának időpontjára – életbe léphessen.

Tusk és Juncker a brit kormányfőnek írt levélben leszögezte: az EU álláspontja szerint az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást csak a legvégső esetben lehetne alkalmazni, és ha egyáltalán szükség lenne rá, csak addig lehetne hatályban, ameddig feltétlenül szükséges.

A megállapodásról folyó alsóházi vitasorozat utolsóelőtti, hétfő esti vitáján azonban a hozzászólásokból arra lehetett következtetni, hogy a két uniós vezető levele sem enyhítette a tory Brexit-tábor és a DUP kérlelhetetlen ellenállását. 

Így továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy a kedd éjjeli szavazáson a megállapodást az alsóház elfogadja, annak ellenére sem, hogy Theresa May hétfői beszédében kijelentette: megítélése szerint az egyezmény leszavazásának a megállapodás nélküli Brexitnél is nagyobb valószínűségű következménye lenne egy olyan mértékű „parlamenti bénultság”, amely a Brexit elmaradásának kockázatával járna.