A román szenátus is megvitatta a székelyföldi autonómiatervezetet, szavazni a jövő héten fognak.

A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a román pártok szónokai alkotmányellenesnek, egyesek pedig még sértőnek is minősítették.

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig mozgóurnás népszavazáson kinyilvánította erre vonatkozó közösségi igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a „budapesti iskolának” tulajdonította, és elutasította a „magyar közösség” kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt „nemzeti kisebbség” fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.

A csaknem háromnegyedórás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték és elítélték az autonómia-statútum tervezetét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európaiban Unióban számos jól működő példa létezik. Az RMDSZ politikusa szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.