Szélsőjobboldali terrorcselekmény volt a zsinagóga elleni támadás
Szélsőjobboldali terrorcselekmény volt a németországi Halle zsinagógája ellen intézett szerdai támadás és a városban történt lövöldözés, a bűncselekménnyel egyetlen személyt gyanúsítanak – közölte Christine Lambrecht német szövetségi igazságügyi miniszter csütörtökön a szövetségi legfőbb ügyészség karlsruhei székházában, a nyomozás első megállapításait ismertetve.
A miniszter sajtónyilatkozatában kiemelte: a még szerdán elfogott gyanúsított szélsőjobboldali, antiszemita indíttatásból hajtotta végre a támadást, és csak a szerencsés körülményeken múlott, hogy nem tudott bejutni a zsinagógába.
Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész hozzátette: „amit tegnap átéltünk, az terror volt”, a támadó „mészárlást” akart rendezni a zsinagógában.
Elmondta, hogy a Stephan B. néven azonosított, német állampolgárságú gyanúsított korábbi hasonló terrorcselekményeket akart utánozni, és arra akart bíztatni másokat, hogy kövessék példáját, ezért a támadás előtt az interneten közölte szándékát és közzétett egy kiáltványt.
Közölte: a gyanúsított autójában több lőfegyvert találtak, valamint több robbanószerkezetet, amelyekhez összesen négy kilogramm robbanószert használtak fel.
Elmondta, hogy a férfit kétrendbeli gyilkossággal, kilenc rendbeli gyilkossági kísérlettel és egyéb bűncselekményekkel gyanúsítják, és kezdeményezték előzetes letartóztatását.
További részleteket nem közölt. Aláhúzta, hogy egy sor kérdésre még nincs válasza az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészségnek, és várhatóan nem végeznek egyhamar a körülmények és a háttér feltárásával. Tisztázni kell a többi között, hogy a gyanúsított miként radikalizálódott, voltak-e segítői és tudott-e valaki a támadás tervéről. Tisztázni kell azt is, hogy miként szerzett, illetve készített fegyvereket és robbanószerkezeteket. Ehhez egyebek mellett fel kell tárni a kommunikációját, és meg kell állapítani, hogy tevékenykedett-e az úgynevezett darkneten, az internet – egy névtelenséget biztosító technológia révén – főleg bűnözők által használt részén.
A gyanúsított szerdán dél körül próbált behatolni a Szász-Anhalt tartományi város zsinagógájába, amelyben 70-80 hívő tartózkodott, a legfőbb zsidó vallási ünnep, a jóm-kipúr, vagyis az engesztelés napja alkalmából. Nem tudott áthatolni a megerősített, biztonsági kapun, és az épület melletti temetőbe se jutott be.
A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült.
Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és a nyakán megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, két embert megsebesített gépkocsiját hátrahagyta és elrabolt egy taxit. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután nekihajtott egy teherautónak.
A gyanúsított a baleset után kiszállt az autóból, ekkor fogták el a rendőrök. Ez nagyjából másfél órával a zsinagóga elleni támadás után történt – ismertette Holger Stalknecht szász-anhalti belügyminiszter csütörtöki hallei tájékoztatóján. A miniszter nem erősítette meg azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a gyanúsított az elfogása előtt megpróbált véget vetni az életének.
A gyanúsított a sisakjára szerelt webkamerával élőben közvetítette a terrorcselekményt a Twitch nevű, videójátékok közvetítésére szakosodott portálon. Német sajtóértesülések szerint az élő felvételeket öten követték, a rögzített videót nagyjából kétezren látták, mielőtt a szolgáltató törölte.
A szövetségi legfőbb ügyész nyilatkozatában említett kiáltványt a gyanúsított egy héttel a terrorcselekmény előtt kezdte terjeszteni. Az úgynevezett fehér faj felsőbbrendűségét hirdető és ellenségeinek, legfőképp a zsidók legyilkolására buzdító antiszemita röpiratban szerepel utalás a közelgő élő közvetítésre – írták hírportálok.
Sajtóbeszámolók a 27 éves gyanúsított egy kisebb Szász-Anhalt tartománybeli településen élt, rendőrségi ügye nem volt és nem tartozott szélsőjobboldali körökhöz.
Az üggyel kapcsolatos politikai, közéleti viták három négy fő téma körül forognak. Az első a németországi zsidó közösség és intézményeinek hatósági védelme, amivel kapcsolatban Christine Lambrecht karlsruhei nyilatkozatában kiemelte, hogy jelentősen javítani kell ezen a védelmen.
A második az interneten terjedő gyűlölet megfékezésének ügye, amivel kapcsolatban a miniszter bejelentette: dolgoznak szabályokon, amelyek kötelezik a közösségi portálok üzemeltetőit, hogy jelentsék a hatóságoknak, ha bárki is uszít vagy gyilkossággal, emberöléssel fenyeget.
A harmadik téma a német társadalomban jelentkező antiszemitizmus elleni küzdelem. Erről mások mellett Angela Merkel kancellár is beszélt egy csütörtöki rendezvényen, hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldali gondolatokkal és a zsidóellenességgel szemben.
A negyedik ügy a politikai pártok felelőssége. Ezzel kapcsolatban Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa egy csütörtöki nyilatkozatában kijelentette, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt egyes vezetői, különösen Björn Höcke, a párt türingiai szervezetének vezetője „szellemi gyújtogatást” folytat, arra törekszik, hogy ismét megerősödjön az antiszemitizmus Németországban.
