Szerb elnök: az EU diplomáciai eszközökkel akadályozná meg a békecsúcsot
Aleksandar Vučić a szerb köztelevízióban arról beszélt, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin nemcsak Ukrajnáról tárgyalnának, hanem politikai, gazdasági és energiaellátási szempontból is „új világtérképet” rajzolnának. Úgy vélte, a Budapestre tervezett, de egyelőre elhalasztott csúcstalálkozót az Európai Unió diplomáciai eszközökkel igyekezne megakadályozni, mert a két államfő „nem táplál különösebb szimpátiát” Brüsszellel szemben.
Értékelése szerint egy esetleges amerikai–orosz alku útjában két ügy áll.
Az első a területi rendezés: Vučić szerint Moszkva azt szeretné, ha több donbaszi város – egyebek mellett Liman, Szlavjanszk és Kramatorszk – Oroszországhoz tartozna. Azt állította, nyugati forrásokból úgy értesült, hogy Putyin Zaporizzsjában és Herszonban kész volna engedményekre, de keleten nem.
A másik vitás kérdés szerinte az időfaktor: úgy fogalmazott, hogy Moszkva „státuszra” vágyik és a háború lezárását akarja, míg Kijev időt igyekszik nyerni. Példaként említette, hogy „ahogyan egykor a horvátok az ENSZ-zónákkal időt nyertek”, úgy az ukrán fél is fegyvernyugvást és a harcok felfüggesztését célozza, a területek későbbi visszaszerzésének reményében.
Hozzátette: a gazdaság a világon mindenhol gyengélkedik; az orosz gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, de szerinte már az sem „ragyogó”.
Reményét fejezte ki, hogy a folyamat békéhez vezethet, ugyanakkor jelezte: a két elnök a jövőben az Északi-sarkvidékről, a Bering-szoros térségéről és a stratégiai nyersanyagok – köztük a ritkaföldfémek, az olaj és a gáz – elosztásáról is egyeztethet. Úgy fogalmazott, hogy „Trump és Putyin saját történeteiket is írják majd” ezekben a kérdésekben.
Arra a kérdésre, engedné-e az orosz elnök átrepülését Szerbia fölött, azt válaszolta: hivatalos megkeresést nem kapott, de igen. Élesen bírálta brüsszeli kritikusait, miután – állítása szerint – volt, aki azt rótta fel neki, hogy „átengedné Putyin gépét Budapest irányába” ahelyett, hogy feltartóztatná. Úgy fogalmazott, „elég csak elképzelni”, mi történne, ha Szerbia irányítása olyanok kezébe kerülne, akik felelőtlen döntésekkel kockáztatnák az ország biztonságát.
Összegzése szerint a békéhez „két pontban” kellene dűlőre jutni, de a párbeszéd térnyerése az egész térségnek is előnyt jelentene akkor is, ha ez „egyes brüsszeli körökben” ellenérzéseket is szül.
(forrás)
