Szétzúzták Ukrajna egységes energiarendszerét – szigetekre esett szét az áramellátás
Míg a frontvonalak lassan mozdulnak, az energetikai infrastruktúra percek alatt omlott össze Ukrajnában: a hátországra mért orosz rakéta- és dróncsapások nemcsak erőműveket, hanem a teljes ország energiahálózatának a gerincét szakították ketté.
Az orosz hadműveletek kulcsfontosságú célpontja most nem csupán katonai létesítmények vagy logisztikai csomópontok, hanem Ukrajna teljes energetikai rendszere – hívta fel a figyelmet Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energetikai programigazgatója. A stratégiai cél egyértelmű: kettévágni az ország energiaellátását a Dnyeper mentén, és ezzel gyakorlatilag megszüntetni a nyugati és keleti régiók közötti összeköttetést – írja a Kárpáthír hozzátéve, így hiába érkezik villamos energia az Európai Unióból, az infrastruktúra pusztulása miatt fizikailag képtelenség eljuttatni a szükséges mennyiséget az ország keleti felébe. Az orosz hadsereg taktikát váltott: az elmúlt hónapok intenzív rakéta- és dróntámadásai során nemcsak termelő egységek, erőművek és alállomások sérültek, hanem a magasfeszültségű távvezetékek is szisztematikusan megsemmisültek. Ennek következtében az európai áramimport nagy része sem jut el a bal partra, így a két fél közötti átvitel gyakorlatilag megszűnt – fogalmazott a szakértő.
A jelenlegi helyzet olyan, mintha két energiasziget jött volna létre Ukrajnán belül: a nyugati részek saját ellátórendszerrel próbálkoznak, míg a keleti régiók teljesen külön pályán küzdenek az áramhiánnyal. Ennek a gyakorlatban súlyos következményei vannak: növekvő korlátozások, áramkimaradások és egyre nehezebb napi működés az ipar és a lakosság számára egyaránt.
Omelcsenko szerint a krízis részben Ukrajna stratégiai mulasztásaiból is fakad: az elmúlt három évben elmaradt a decentralizált energiatermelés kiépítése, pedig ennek megvalósításával több száz megawattnyi tartalék-kapacitást lehetett volna létrehozni, amely ellenállóbbá tette volna az ország energiahálózatát a mai támadásokkal szemben.
A szakértő külön kiemelte, hogy olyan gyorsan telepíthető, rugalmas erőművek, mint a gázdugattyús vagy bioenergetikai egységek, illetve kiserőművek, hiányoznak a rendszerből, pedig ezek ma kritikusak lennének a stabil ellátás biztosításához.
Az utóbbi hónapokban Oroszország kiterjedt hadjáratot indított Ukrajna elektromos hálózata ellen, ezek a támadások gyakran kombináltak: drónok, cirkálórakéták és ballisztikus fegyverek együttesen csapódnak le. Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter november elején arról számolt be, hogy egy éjszaka során több száz támadóeszközzel lőtték a középső, déli és keleti régiókat, ami Kijevben, Harkivban, Odesszában és több más megyében vészhelyzeti áramszüneteket okozott. A közölt adatok szerint a Zaporizzsjai régióra több mint 800 csapás zúdult, amelyeknek három halálos áldozata volt, Herszon megyében pedig legalább két embert öltek meg és tízen megsebesültek. A kijevi dróntámadások során a lehulló roncsok tüzeket okoztak, több jármű és lakóház megrongálódott.
Az orosz támadások célpontjai között egyre gyakrabban szerepelnek az áramátviteli alállomások, a gázkitermelő telepek és a vasúti elosztóállomások. Moszkva a szakértők szerint három stratégiai célt követ: a front közelében működő hadiipari létesítmények megbénítását, a lakosság megfélemlítését és az ellátási, logisztikai vonalak (köztük a villamosított vasútvonalak) megrongálását. A 2024-es nyári fordulópont óta Oroszország módszeresen pusztítja az ukrán energiarendszert; a 2025. október 10-i támadássorozatban több száz drón és rakéta rombolta a villamos- és gázinfrastruktúrát. A DTEK magánenergetikai cég arra figyelmeztetett, hogy a növekvő terhelés miatt akár teljes hálózati összeomlás is bekövetkezhet.
Az Ukrenerho állami hálózatüzemeltető beszámolója szerint a legtöbb régióban reggelre helyreállították az áramszolgáltatást, de a tervezett, ún. „ventilátoros” áramszünetek menetrendje még napokig érvényben marad. A vállalat a közleményében „soha nem látott számú rakétáról és drónról” írt, amelyek percenként több találattal célozták ugyanazokat a hőerőműveket; ennek következtében az Ukrajna északi és nyugati részén található Hmelnyickij és Rivne atomerőművekhez tartozó alállomások is találatot kaptak.
A légierő és a katasztrófavédelem beszámolói alapján az orosz támadók egyetlen éjszaka alatt 450 drónt és 45 rakétát indítottak; az ukrán légvédelem 69 pilóta nélküli repülőgépből 34-et semmisített meg. Az október 3-i és 5-i csapások megsemmisítették Ukrajna gáztermelő létesítményeinek mintegy 60 százalékát, és a légiriadók alatt Dnyiproban egy társasház is találatot kapott, amelyben egy ember meghalt és többen megsérültek. Hasonló dróntámadások miatt Csernyihiv és Mikolajiv megyékben áramszünetek alakultak ki, bár az Ukrenerho szerint a napos idő miatt a háztartási napelemek részben pótolták a kiesést.
Volodimir Zelenszkij elnök felszólította a nyugati országokat, hogy minden egyes orosz energetikai csapásra szankciókkal válaszoljanak, és nagyobb nyomást gyakoroljanak az orosz olaj- és gázkereskedelemre. Emlékeztetett arra is, hogy 2025-ben Oroszország már az ukrán áramtermelő kapacitás felét elpusztította, miközben az Európai Unióból importált villamos energia sem fedezi a hiányt, ezért a lakosságnak naponta tervezett áramszünetekkel kell szembenéznie.
A rendszeres támadások miatt egyre több ukrán városban vezettek be energiatakarékossági intézkedéseket. A lakosságot arra kérik, hogy csökkentse a fogyasztást, különösen a csúcsidőszakokban, és éljen a háztartási napelemek lehetőségével. A megosztott „energetikai szigetek” koncepció azonban továbbra is fennáll: amíg a távvezeték-hálózatot nem sikerül újjáépíteni, Ukrajna két külön energiapiacra szakadva vág neki a télnek.
