James Cleverly belügyminiszter a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő esti tájékoztatásában elmondta: az intézkedések között szerepel az is, hogy januártól a brit egyetemeken tanuló külföldi hallgatókhoz nem csatlakozhatnak automatikusan általuk eltartott hozzátartozóik. Ez alól csak azok kaphatnak kivételt, akik kutatóként meghatározott posztgraduális kurzusokon vesznek részt.

Hirdetés

E terv alapelveit a brit kormány már korábban kidolgozta, de most kiegészíti azzal az intézkedéssel, amelynek alapján az egészségügyi rendszer szakápolói és gondozói hálózatában dolgozó külföldiek sem hozhatják Nagy-Britanniába családtagjaikat eltartottként.

Cleverly elmondta: a szeptemberrel zárult egy évben 125 ezer eltartott hozzátartozó csatlakozott a brit beteg- és idősgondozói rendszer hozzávetőleg százezer külföldi munkavállalójához, és a kormány becslései szerint az így Nagy-Britanniában letelepedett családtagok alig negyede dolgozik.

A szigorítási tervek fő elemei között szerepel az is, hogy jövő tavasztól a szakképzett külföldi munkavállalóknak – az egészségügyi gondozó személyzet kivételével – a brit munkaadók évente legalább 38 700 font (17,2 millió forint) javadalmazást kötelesek fizetni a munkavállalói vízum kiadása fejében. A külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának jelenlegi alsó fizetési határa 26 200 font (11,6 millió forint). A brit kormány ezzel összefüggésben megszünteti azt az engedményt, amelynek alapján jelenleg a vállalatok a hiányszakmákban dolgozó külföldieket az adott területen honos nagy-britanniai bérezési színvonalnál 20 százalékkal kevesebb fizetésért is alkalmazhatják.

Korábban írtuk

James Cleverly az intézkedési csomagot ismertető hétfői alsóházi tájékoztatásában elmondta: a kormány becslései szerint ha ezek a szigorítások már tavaly érvényben lettek volna, az elmúlt egy évben érkezett bevándorlók közül több mint 300 ezren nem tudtak volna letelepedni Nagy-Britanniában.

A szigorítási csomagterv bejelentésének előzményeként a brit statisztikai hivatal a minap közölte, hogy tavaly nettó 754 ezer volt a Nagy-Britanniában legálisan letelepedett bevándorlók száma. Tizenkét havi időszakra számolva még soha nem ért el ilyen szintet a nettó nagy-britanniai bevándorlás.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angolnyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

Azok az EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejártának időpontjáig legálisan letelepedtek Nagy-Britanniában, korlátozások nélkül, megszerzett jogosultságaik megtartásával maradhatnak, de letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz.

A brit belügyminisztérium legfrissebb negyedéves adatai szerint szeptember végéig több mint 7,5 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok. A magyarok által szeptember 30-ig benyújtott kérvények száma meghaladta a 180 ezret.