Nagyobb figyelmet kell fordítani az európai uniós szomszédságpolitikára, hiszen a partnerországokban kialakult instabil helyzet komoly veszélyt tartogat Európára nézve is. A határvédelem a nemzeti szuverenitás része, de a külső határok védelme közös európai ügy, amelyben sokkal határozottabban kellene fellépni – jelentette ki újságíróknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján.Az uniónak újra alakító és nem követő szerepet kellene betöltenie a keleti partnerség folyamataiban, hiszen azokat jelenleg nagymértékben Oroszország irányítja – mondta Szijjártó Péter.

Magyarország pragmatikus együttműködést sürget a gazdaság területén a keleti partnerországokkal, hiszen az Európai Uniónak az az érdeke, hogy Oroszországgal és a körülötte létrejövő regionális gazdasági közösségekkel is kölcsönös érdekek mentén párbeszédet folytasson. Oroszország olyan gazdasági szereplő Európa számára, hogy bizonyos kérdéseket nem tudunk megoldani akkor, ha nincs a fedélzeten – tette hozzá.

Az Oroszország elleni szankciók kérdése csak néhány hozzászólásban került elő a miniszteri ülésen – közölte Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: Magyarország tartja magát az uniós döntésekhez, de véleménye szerint a szankciók nem vittek közelebb a minszki megállapodások teljesítéséhez, miközben komoly károkat okozott az orosz, az ukrán, az uniós és a magyar gazdaság számára is. A miniszter megjegyezte, hogy csak Magyarország eddig hárommilliárd dollárt vesztett vállalati szinten a szankciók bevezetése óta.

A keleti partnerség témájában Szijjártó Péter hozzátette, hogy az uniós tagországok külügyminiszterek felfüggesztették a szankciós intézkedéseket Fehéroroszországgal szemben és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy februárban végleg meg is szüntetik azokat.

Grúziával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a jövő év elején teljes vízummentességet kellene adni az országnak, elismerve az eddigi reformintézkedéseket és teljesített kötelezettségvállalásokat.

Azerbajdzsánt illetően a megbeszélésen energiabiztonsági kérdések kerültek előtérbe, hiszen Európa gázellátásában elengedhetetlen partner a kaukázusi ország.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy az ülésen terrorellenes intézkedésekről is tárgyaltak. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a terrorellenes küzdelem a külső (uniós) határok védelménél kezdődik; ha naponta ezrek érkeznek illegálisan és regisztráció nélkül az unió területére, az egyértelműen növeli a biztonsági kockázatot.

A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy Magyarország nagyrabecsüléssel adózik Macedónia előtt, amely nem tagja sem a belső határellenőrzés elleni schengeni övezetnek, sem az Európai Uniónak, mégis a legnagyobb erőfeszítéseket teszi jelenleg Európa határvédelmének érdekében.

A terrorellenes küzdelemmel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a nemzetközi kontingens részeként a magyar egységek (Irakban) a biztosítási feladatokon túl már oly mértékben növelték képzési kapacitásukat, hogy képesek akár egy század egyidejű kiképzésére is.

A terror elől menekülő bevándorlók ügyében a külügyminiszter kifejtette, hogy Libanon, Törökország és Jordánia mellett pénzügyi támogatást kellene nyújtani az iraki kurdisztáni területeken működő menekülttáborok számára is, hogy az elvándoroltak közel maradhassanak hazájukhoz.

Törökországot illetően Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország elismeri Törökországnak a bevándorlási hullám megfékezése érdekében tett erőfeszítéseit és támogatja a csatlakozási és a vízumliberalizációs folyamatok felgyorsítását.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondtazölte, hogy hétfő délután részt vesz Szerbia fejezetnyitó uniós csatlakozási tárgyalásán. Ezzel kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a nyugat-balkáni térség stabilitása érdekében elengedhetetlen ez a folyamat, amelyre Szerbiát felkészültnek tartja Magyarország, nem elfeledve a szerbiai magyar nemzeti kisebbség jogainak biztosítása érdekében végzett tevékenységét sem.

MTI