A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a spanyol kollégájával, José Manuel Albaresszel folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy az egymást követő Spanyolország, Belgium és Magyarország úgynevezett soros elnöki triót alkot az Európai Unióban, és ennek keretében Madrid segítséget fog nyújtani Budapestnek egyes területeken, amelyek nem tartoznak a rendes működés során a magyar érdeklődési és szakértői körbe.

Hirdetés

Szavai szerint ennek jelentőségét fokozza, hogy napjainkban a kontinenst nagyon súlyos kihívások érik, amelyek közül az egyik az illegális bevándorlás.

Mint rámutatott, ezt jól példázza, hogy tavaly 82 százalékkal nőtt a Spanyolországba érkező migránsok száma a 2022-es adatokhoz képest, míg a Kanári-szigetek térségében 6,5-szeres emelkedést jegyeztek fel idén az előző év hasonló időszakához képest. Közben Magyarországon is folyamatosan nő a nyomás, tavaly 170 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok.

„Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Afrikában a terrorfenyegetettség súlyosabb, mint valaha, a gazdasági fejlődés nehezen tud egyelőre lépést tartani a lakosság növekedésével, akkor láthatjuk, hogy az illegális migrációs nyomás továbbra is növekedni fog Európán”

– figyelmeztetett.

Korábban írtuk

„Ha Brüsszel migrációpárti politikája fennmarad, akkor sajnos reális annak veszélye, hogy az európaiak elveszítik Európát, ugyanis Brüsszel migrációs politikája idevonzza az embereket”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai jövő védelme érdekében radikális változásra van szükség a közösség bevándorláspolitikájában, mindenekelőtt a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint arra, hogy ne büntessék azokat, akik így járnak el.

Leszögezte: a nemzetközi jog teljesen világosan fogalmaz, e szerint a menekülésre kényszerülők az első biztonságos országban tartózkodhatnak ideiglenesen, de senkinek sincs joga a második, harmadik vagy negyedik biztonságos ország területére lépni.

„Tehát az Európai Uniónak tiszteletben kellene tartania a nemzetközi jogot, nem büntetni azokat, akik azt tiszteletben tartják, így könnyebb lenne megbirkózni a migrációs nyomással”

– közölte.

Illetve a magyar EU-elnökség prioritásai között említette a bővítési folyamat felgyorsítását is, aláhúzva, hogy nem lehet „előzősávot” adni, nincs lehetőség arra, hogy egy állam „politikai, ideológiai okok miatt megelőzze azokat, akik már hosszú évek vagy akár évtizedek óta tárgyalnak a csatlakozásról”, erre egy háború sem lehet indok.

„Így most arra kell koncentrálnunk a bővítés tekintetében, hogy a Nyugat-Balkán országait minél előbb benn tudhassuk az Európai Unióban”

– hangoztatta.

A miniszter végül kitért a magyar-spanyol gazdasági kapcsolatokra is, és üdvözölte a tavalyi hatmilliárd eurós kereskedelmi rekordot. Aláhúzta: találkozott több, hazánkban beruházó spanyol cég vezetőjével, akik mind elégedettségüknek adtak hangot az üzleti környezettel kapcsolatban.

Érintette az idegenforgalom kérdését is, mondván, hogy a turisták száma mindkét irányban több mint 40 százalékkal bővült, 2023-ban több mint 300 ezer magyar utazott Spanyolországba és több mint 200 ezer spanyol Magyarországra.

„Ez a szám talán megnöveli a kedvét a légitársaságoknak arra, hogy tovább növeljék a Magyarországot és Spanyolországot összekötő légi járatok számát”

– vélekedett.

Valamint tudatta, hogy Magyarországon immár a harmadik legkedveltebb idegen nyelv a spanyol, hét iskolában és hat egyetemen tanítási nyelvként is választható. Emellett pedig 526 spanyol hallgató tanul jelenleg ösztöndíjjal hazánkban.

„Magyarország és Spanyolország együttműködése tehát kifejezetten a kölcsönös tiszteletre, kölcsönös előnyökre alapul. Nem értünk egyet minden politikai kérdésben, de nem is kell, ugyanis két, különböző földrajzi helyzetű, különböző méretű ország vagyunk”

– jelentette ki.

„A különbségeket is tiszteletben tartva azon területekre fókuszálunk, ahol az együttműködés kölcsönös előnyöket tud rejteni, és az európai uniós elnökség kölcsönös támogatása ilyen terület”

– összegzett.